A közvélemény-kutatások alapján a kormánypártok tarthatják meg továbbra is a hatalmukat.
A vasárnapi parlamenti választáson a valamivel több mint 540 ezer szavazó 11 párt és koalíció jelöltjei közül választhatja ki, hogy kit juttat be a 81 tagú podgoricai törvényhozásba. A Milo Djukanovic államfő vezette balközép Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) 1991 óta irányítja az országot, és a felmérések szerint ez a sikerszéria most sem törik meg, a következő négy évben is DPS-kormányra lehet számítani az Adria-parti államban. Noha a vitatott egyházügyi törvény miatt a DPS veszített népszerűségéből, a legtöbb közvélemény-kutatás még mindig legalább 35 százalékos támogatottságot jósol a balközép pártnak. A legutóbbi, 2016-os választáson a DPS a voksok 45 százalékát szerezte meg, négy évvel korábban a választópolgárok 40 százaléka voksolt Milo Djukanovic pártjára.
A decemberben elfogadott egyházügyi törvény szerint a vallási közösségeknek dokumentumokkal kell igazolniuk, milyen ingatlanjaik voltak 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott a Jugoszláv Királysághoz. A szerb ortodox egyház szerint emiatt ők jelentős ingatlanokat, egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat veszíthetnek el. A Nyugat-barát montenegrói kormány így akarja háttérbe szorítani a szerb egyházat – vélik. A kormány szerint erről nincs szó, bár az ország vezetői többször bírálták az egyházat, mondván, nem a montenegrói, hanem a szerb érdekek mellé álltak. A jogszabály elfogadását követően hónapokig ezrek tüntettek Montenegró utcáin, a tiltakozásoknak a koronavírus-járvány, illetve az amiatt bevezetett gyülekezési és kijárási tilalom vetett végett.
Folytatódni fog az ország európai integrációja
A felmérések alapján a legnagyobb ellenzéki szövetség, a Nyugat-barát Demokraták és a Demokrata Szövetség (Demos) koalíciójára a választópolgárok 24,5 százaléka szavazhat, míg a szintén ellenzéki, szerbbarát Demokratikus Front (DF) a voksok mintegy 16 százalékára számíthat. Emellett az URA mozgalom (Egyesült Reform Akció) a voksok legalább 6,6 százalékát szerezheti meg. A törvényhozásba emellett bejuthatna még a Szociáldemokrata Párt (SDP) is. A parlamenti bejutási küszöb 5 százalék.
A nyilvánosságra hozott elemzések azt mutatják, hogy míg a jelenlegi kormánypártok támogatottsága összesen 48 százalékos, az ellenzék – ha összefogna – a szavazatok 52 százalékát tudhatná a magáénak. Akármelyik oldal is nyerne, a szerbbarát DF-et leszámítva, a várakozások szerint folytatódna az ország európai integrációja, hiszen Podgorica már mind a 33 csatlakozási fejezetet megnyitotta az Európai Unióval, hármat ideiglenesen le is zárt, és a várakozások szerint a következő EU-bővítés első kedvezményezettje éppen Montenegró lehetne. A szavazóhelyek vasárnap 7 és 20 óra között tartanak nyitva, az előzetes eredményeket késő este közlik. Az ország 2006-os függetlenné válása óta ez lesz az ötödik választás.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A legpozitívabb előrejelzések szerint a balkáni ország akár négy éven belül tag lehet.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
Útirajz balkáni szomszédságunkról, amelyhez legalább annyi kapcsolódási pontunk van, mint Közép-Európához. Kohán Mátyás írása.
Az autósok ráadásul számos helyen nyári gumival indultak el.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
