A Down-kór legkorábbi ismert nyomára bukkantak egy 5500 éves ír sírban

2020. június 22. 16:47

Az egyik sírhely nagyjából 500 évvel régebbi, mint az angliai Stonehenge.

2020. június 22. 16:47

Ötezer éve élt vérfertőző dinasztiákra és a Down-kór legkorábbi ismert nyomára bukkantak írországi sírépítményekben.

Írországban számos hatalmas sírkamra – úgynevezett passage tomb – található, amelynél a szegélykövekkel kirakott földhalom belsejébe hosszú járat vezet. Az építmények az időszámításunk előtti 4. évezredből származnak, tehát régebbiek, mint az egyiptomi, gízai piramisok.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

A közvélemény-kutatók változtatnak Magyarországon: elkezdenek közelíteni a valósághoz

A közvélemény-kutatók változtatnak Magyarországon: elkezdenek közelíteni a valósághoz
Tovább a cikkhezchevron

A leghíresebb az időszámítás előtt 3200 és 3000 között emelt, a szigetország keleti részén, Dublintól északra lévő newgrange-i sírhely, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. A mintegy 90 méter átmérőjű sírt úgy alakították ki, hogy a fény a téli napforduló idején napfelkeltekor a húsz méter hosszú járaton keresztül éppen a kamra belsejében található oltárra esik. Newgrange nagyjából 500 évvel régebbi, mint az angliai Stonehenge. A síremlékek építtetőiről eddig nagyon keveset tudtak a szakértők. Most azonban Daniel Bradley, a Trinity College Dublin genetikusa vezetésével egy kutatócsoport 42 ember különböző sírokból származó maradványainak genomját, valamint a sziget két, korábbi korokban élt lakójának örökítőanyagát elemezte.

Az eredmények szerint a sziget különböző régióinak különböző nagyméretű sírjaiban – Newgrange mellett az északnyugaton talált Carrowkeelben és Carrowmore-ban – egymással távoli rokonságban lévő embereket temettek el. „Ez egy hatalmas, szerteágazó rokoni csoportnak tűnik, amelynek legalább egy fél évszázadon át volt hozzáférése az elit temetkezési helyszínekhez a sziget több régiójában” – állapította meg Lara Cassidy, a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője. Különösen sok információval szolgált ennek a csoportnak egy Newgrange-ben eltemetett tagja, egy férfi, akinek szülei elsőfokú rokonok voltak, tehát testvérek vagy egymás közvetlen leszármazottjai.

Az ilyen vérfertőző kapcsolatok a világban szinte mindenütt tabunak számítanak, kivéve bizonyos uralkodói dinasztiákat, ahol ily módon akarták biztosítani a család hatalmát.

Hasonló, de főként fiatalabb példákat találtak már az ókori Egyiptomban és az inkáknál is. „Ezeknek a temetkezési formáknak a presztízse szélsőséges hierarchiáról árulkodik, melyben az elit számára az egyetlen méltó partnert a családtagok jelentették” – hangsúlyozta Bradley. Az emberi maradványok izotópiás elemzései szerint a sírokban eltemetettek sok húst és állati terméket fogyasztottak, ami a kutatók szerint jólétről árulkodik. A kutatás során az Írország nyugati részén lévő poulnabrone-i sírban egy fiú maradványainál felfedezték a Down-szindróma valaha talált legkorábbi bizonyítékát. Ez a sír mintegy 5500 éves, tehát a lelet 4000 évvel régebbi, mint az eddigi legkorábbi, a 21-es triszómiára utaló lelet.

A kutatók emellett az adatok alapján arra is következtetnek, hogy a sziget korábbi lakóit, akik vadászatból és gyűjtögetésből éltek, szinte teljesen elnyomta a mintegy 6000 évvel ezelőtt érkezett földművelő populáció. Az újonnan érkezettekkel létrejött a következő évszázadokban az a hierarchikus társadalmi forma, amelyről a nagy síremlékek árulkodnak.

(MTI)

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
A teremburáját
2020. június 23. 11:48
Érdekes ez az általánosan elterjedt prekoncepció a régészetben: "A kutatók emellett az adatok alapján arra is következtetnek, hogy a sziget korábbi lakóit, akik vadászatból és gyűjtögetésből éltek, szinte teljesen elnyomta a mintegy 6000 évvel ezelőtt érkezett földművelő populáció." Mintha a bugyuta bennszülött őslakókat mindenhol a jövevények tanítják meg a "modern" életre, ők hozzák a civilizációt s minden jót! A primitiv őslakók képtelenek újítani addigi módszereiken , életükön eszerint, miközben az előző százezer évek pont az ellenkezőjét igazolják: a pattintott , majd csiszolt kőeszközeiket bezzeg képesek voltak fejleszteni..... Arról nem is szólva, hogy a jövevények őslakosként kitől kapták a tudásukat, hiszen eszerint őket is felvilágosítottak, azokat meg szintén... de kik voltak az elsők a sorban? E fáma szerint a kárpát-medenceiek is mindent másoktól vettek át: földművelést, növénytermesztést, állattenyésztést, fazekasságot, fémmegmunkálást s persze a nyelvüket is..... ÉL a gyarmatosító mentalitás ma is a fejekben! Pláne mostanában. A jövevény a szép/okos a benszülött a csúnya és buta!
Válasz erre
1
0
A teremburáját
2020. június 23. 07:20
Ha ismernénk sírokat és benne csontvázakat több tíz- vagy százezer évről, akkor azokban is találnánk ilyeneket. Ugyanis egy genetikai betegség, kromoszóma rendellenesség. S ez nem mostanában jelentkezett először.
Válasz erre
2
0
Volo
2020. június 22. 22:45
A "temetkezési formák presztízsének" mi köze van a DOWN kórhoz? Micsoda baromság ez az egész így összehozva? Olvasni kellene, mielőtt hülyeségeket irogat az MTI ! Akár itt is lehetne kezdeni: https://gendiagnosztika.hu/down-kor/ Vagy netán bármi mást is! Egyáltalán, mielőtt írsz, olvass! S ez vonatkozik,minden szófosásból élő egyedre!
Válasz erre
2
0
EMM195
2020. június 22. 20:07
Az írek között viszonylag feltűnő mennyiségben van Down-kóros arcvonású még ma is. Ezt teszi a belterjesség.
Válasz erre
6
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!