A legtöbb uniós tagállam nem haladt előre a légszennyezettség csökkentésében, és fennáll a kockázata annak, hogy ezek a tagországok nem felelnek meg az EU 2030-ra előirányzott kibocsátáscsökkentési céljaiknak – olvasható az Európai Bizottság pénteken közzétett felmérésében. A jelentés megállapítja, hogy a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében elindított tagállami intézkedésprogramok további megerősítésre szorulnak, és a tagországoknak minden ágazatban fokozniuk kell erőfeszítéseiket, ha meg akarják védeni a lakosságot a légzőszervi megbetegedésektől, a légszennyezettség okozta idő előtti halálozástól.
Virginijus Sinkevicius környezetvédelemért felelős uniós biztos a felméréssel kapcsolatban kijelentette, hogy az EU-ban a szennyezett levegő miatt évente több százezer ember hal meg. Számos tagállamban hatékonyabb intézkedésekre van szükség, továbbá ezeknek minden ágazatra ki kell terjedniük, többek között a mezőgazdaságra, a közlekedésre és az energetikára. A kutatás szerint, a mezőgazdasági ágazatban kell a legjelentősebb lépéseket tenni a légszennyezettség csökkentésére: míg például, az EU teljes metánkibocsátása 2005 és 2017 között 17 százalékkal csökkent, addig ez az agrárszektorban, ugyanez rendkívül keveset, nem több mint 1.6 százalékot.