Poitiers-i csata: lövöldözésből lett több száz fős tömegverekedés Franciaországban
A francia belügyminiszter hazája „mexikanizációjáról” beszélt.
„Az biztos, hogy az eladósodást választottuk, ami aggodalomra adhat okot, de a csőddel szemben, ami viszont katasztrofális lett volna” – mondta a költségvetési miniszter.
„A francia kormány újabb támogatásokkal, adókedvezményekkel, valamint a járulékfizetések átütemezésével tervezi támogatni a koronavírus-járvány által leginkább sújtott ágazatokat, ezért az GDP-arányos államadósság az év végére meg fogja haladni az eddig tervezett 115 százalékot is” – jelezte vasárnap Gérald Darmanin költségvetési miniszter a Le Figaro című napilapnak adott interjúban.
Az eladósodást választották a csőddel szemben
Elmondása szerint a támogatások félmillió vállalkozást érintenek mintegy 3 milliárd eurós összegben, az idegenforgalomban, az előadóművészetekben és a kulturális szférában, a vendéglátó- és szállodaiparban, valamint a sportban. A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezdete óta a kormány már több gazdaságvédelmi intézkedést is bejelentett, létrehozott egy államilag garantált szolidaritási alapot az egyéni vállalkozóknak, s a csökkentett munkaidőben dolgozók vagy a kényszerszabadságon lévők fizetését átvállalta, ami eddig 450 milliárd euróba került a költségvetésnek.
„Az intézkedések egyik következménye, hogy az év végére a francia államadósság meg fogja haladni a módosított költségvetésben tervezett GDP-arányos 115 százalékot” – figyelmeztetett a tárcavezető, de pontos számot nem tudott mondani.
„Az biztos, hogy az eladósodást választottuk, ami aggodalomra adhat okot, de a csőddel szemben, ami viszont katasztrofális lett volna” – hangsúlyozta Gérald Darmanin, aki kizárta, hogy az adósságtörlesztés érdekében adóemelést hajtsanak végre. A megszorításokat sem tartja „ésszerűnek” a tárcavezető akkor, amikor „a közegészségügy számára kell programot kidolgozni, emelni az ápolók fizetését és támogatni a gazdaságot”.
A francia kormány „a harmadik utat” választja, amely „bizalmat szavaz a gazdasági szereplőknek, és a növekedés majd megtermeli azt az összeget, amelyből az adósság visszafizethető” – tette hozzá. Elisabeth Borne környezetvédelmi és közlekedési miniszter eközben azt kérte a franciáktól, hogy inkább belföldön töltsék idei nyári szabadságukat. A kormány a jövő héten jelenti be, hogy júniusban megnyithatnak-e a vendéglátóhelyek a vírus által kevésbé veszélyeztetett megyékben.
Három napja nem közölnek halálozási adatokat
A kijárási korlátozások csaknem két héttel ezelőtt kezdődött fokozatos feloldása óta vasárnap először emelkedett a kórházban ápoltak száma, mégpedig héttel, 17 ezer 185-re, pedig április közepe óta már napról napra csökkent a kórházi betegek száma. Lélegeztetőgépen viszont tízzel kevesebben voltak vasárnap este mint 24 órával korábban, számuk jelenleg 1655, a két héttel ezelőtti 2087-hez képest. A járvány kezdete óta 100 ezer 340-en kerültek kórházba, közülük 17 ezer 725-en voltak lélegeztetőgépen, s 64 ezer 617-en gyógyultan távoztak. Halálozási adatokat a francia egészségügyi tárca csütörtök óta nem közölt, s legközelebb a jövő hét elején fogják frissíteni az adatokat. Csütörtökig 28 ezer 289 áldozatot szedett a járvány Franciaországban.
Miközben a szakemberek egyre kevésbé tartanak a járvány második hullámától, az egészségügyi hatóságok még óvatosak, s úgy vélik, hogy a karantén feloldása után meg kell várni a legalább 14 napos lappangási idő lejártát és csak ezután lehet biztosabbat mondani. Az elmúlt két hétben 46 gócpontot tártak fel országszerte tömeges tesztelésekkel és a fertőzöttek kapcsolatainak felkutatásával, ami a kormány szerint arra utal, hogy most már sikerült ellenőrzés alatt tartani és megakadályozni a járvány terjedését.
(MTI)