„Bizonyos bírói funkcióknak a német bíróságoknál magasabb rangú fórumokra való átruházása csakis az alaptörvény egyidejű módosításával történhet meg; ennek megfelelően a Bundestag a törvényt nem szabályszerűen hozta meg, ezért az semmis” – áll a német alkotmánybíróság ítéletében.
Önmagában véve az alkotmánybíróság ítélete nem állítja le sem az UPC létrehozására irányuló projektet, sem pedig az ahhoz kapcsolódó egységes szabadalmi oltalmat. Elméletileg Berlin Boris Johnson megoldását követve újfent a parlamenthez folyamodhatna, immáron a szabályszerű kétharmados többség jóváhagyásáért. Csakhogy ez az ítélet hetekkel azután született, hogy a Downing Street jelezte: az Egyesült Királyság nem kíván részt venni az UPC létrehozásában; újfent hangsúlyozva a tényt: a bírói testületet létrehozó szerződés újabb hatásköröket ad az Európai Unió Bíróságának az uniós szabályozás kapcsán felmerülő törvénykezés során.
Németország és az Egyesült Királyság kettő azon három állam közül, amelyek ratifikációja szükséges ahhoz, hogy az alapul fekvő szerződés létrehozza az EU Egységes Szabadalmi Bíróságát. Szintén elméletileg ezen két állam helyettesíthető az Európában őket szabadalmi súlyukat tekintve soron követő két másik állammal (akár Hollandiával vagy Olaszországgal), mindazonáltal az kijelenthető, hogy a pillanat elszállt. Még az eredeti „triumvirátus” egyik nagyhatalmának számító Franciaországban is megváltozott az európai integrációt övező közhangulat 2014 óta, amikor is a francia Nemzetgyűlés a bíróság létrehozásáról határozott.