Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Peren kívüli megegyezéssel ért véget a Volkswagen ellen több mint negyedmillió olyan németországi vásárló képviseletében indított per, akik az autógyártó társaság dízelbotrányában érintett modellekből vásároltak.
A német fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (vzbv) és a legnagyobb német autótulajdonosi érdekvédelmi szervezet, az ADAC autóklub szervezésében indított eljárásban kidolgozott megállapodás szerint az úgynevezett csoportos megállapítási keresethez (Musterfeststellungsklage) csatlakozott 260 ezer vásárló az autó modelljétől és korától függően 1350 és 6257 euró közötti kártérítéshez juthat. Ez ugyan „nem egy nagyvonalú ajánlat” a gyártótól, de többet nem lehetett elérni, és így „gyorsan, átláthatóan és biztosan” pénzhez jutnak a megkárosított vásárlók – közölte a vzbv.
Az eljárás részesei április 20-ig dönthetnek, hogy elfogadják-e az ajánlatot. A mérlegeléshez ügyvédi, jogászi segítséget kérhetnek, ennek költségéhez a VW hozzájárul, legfeljebb 190 euró erejéig, és csak akkor, ha az ügyfél végül elfogadja a kártérítést. Aki nem fogadja el a VW ajánlatát, tovább pereskedhet az óriásvállalattal, de már egyedül, önállóan, ami „kockázatos” vállalkozás – jegyezte meg a fogyasztóvédelmi szövetség vezetője, Klaus Müller. A csoportos megállapítási kereset a kollektív jogorvoslat németországi szabályozásának egy új eleme, éppen a VW dízelbotrányának tanulságaként vezették be. A cél a fogyasztók jogainak erősítése a túlerőben lévő nagyvállalatokkal szemben. A pereket nem az egyes fogyasztók, hanem fogyasztói szövetségek folytatják, a költségeket és a pénzügyi kockázatot is ezek a szervezetek viselik, a fogyasztók számára kedvező bírósági döntés viszont mindenkire érvényes, aki csatlakozott a keresethez.
A vzbv és az ADAC keresetéhez EA189 típusú dízelmotorral szerelt, és a dízelbotrány miatt szervizre visszarendelt Audi, Seat, Skoda és Volkswagen gépkocsik németországi tulajdonosai csatlakozhattak. A VW dízelbotránya úgy került nyilvánosságra, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a gyártót, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el. A botrány miatt indított vizsgálatokon más gyártóknál is kimutattak hasonló szabálytalanságot.
A VW az autóipar legnagyobb szereplője, a csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen mellett az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a Porsche, a Seat és a Skoda, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.
(MTI)