Az MTI összefoglalója az iráni-amerikai viszály keddi fejleményeiről.
Tizenhárom „bosszúforgatókönyről” számolt be Ali Samháni admirális, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára kedden, válaszul Kászim Szulejmáni tábornok halálára, akit a múlt héten Bagdadban az amerikaiak célzott dróntámadással likvidáltak.
„Tudja meg Amerika, hogy mostanáig már tizenhárom bosszúforgatókönyvet vitattunk meg a tanácsban, és még ha végül a leggyengébb is valósul meg, az is rémálom lesz az amerikaiak számára” – idézi Samháni szavait a Fársz félhivatalos iráni hírügynökség. A politikus azt mondta, e forgatókönyvekről több részletet még nem árulhat el, de leszögezte azt is: az iráni vezetésnek pontos információi vannak a térségben állomásozó amerikai haderőről.
A politikus úgy vélte, az Egyesült Államok több évtizede csupán fenyegetőzik, soha nem tett semmit, és ez most sem lesz másként. „Az Iszlám Köztársaság üzenete világos:
Amerika megölte Irán nemzeti hősét,
a büszkeségünk pedig nem engedi, hogy tétlenek maradjunk! Ha az amerikai csapatok nem vonulnak ki a térségből állva, két lábon, akkor mi küldjük őket haza fekve, holtan” – jelentette ki Samháni.
Rámutatott továbbá arra, hogy Washington fő szövetségesei, Németország, Franciaország és Spanyolország vélhetően kivonja majd a csapatait a térségből, „azért, hogy ne veszélyeztessék saját érdekeiket a terrorista amerikai elnök miatt”.
Nem várható nyílt konfliktus, de Irán reagálni fog
A Reuters hírügynökség elemzőkre hivatkozva kedden azt közölte, hogy Irán vélhetően elkerüli a nyílt konfliktust Washingtonnal, viszont számítani lehet a térségben szabotázsakciókra és egyéb, korlátozott katonai fellépésekre.
a Forradalmi Gárda elitegységét vezető tábornokot – figyelmeztetett kedden az iszlám köztársaság külügyminisztere. Mohamed Dzsavád Zaríf a CNN hírtelevíziónak adott interjújában állami terrorizmusnak nevezte a múlt heti, Irakban végrehajtott amerikai légicsapásokat, amelyekben többek között Szulejmáni is életét vesztette.
Hozzátette, véleménye szerint a művelet agressziónak, fegyveres támadásnak minősül országa ellen, amelyre Teherán arányos választ fog adni. „Mi nem cselekszünk törvénytelenül, mint Donald Trump” – fogalmazott a tárcavezető az amerikai elnök vasárnapi bejelentésére emlékeztetve, miszerint az Egyesült Államok "talán aránytalan mértékben" fog visszavágni, és kulturális helyszíneket is bombázni fog, amennyiben Irán megtorolja Szulejmáni likvidálását.
Zaríf kijelentette: Trump ezzel tanúbizonyságot tett arról, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, és kész „háborús bűncselekményeket” is elkövetni. „Az amerikai elnöknek fel kell ismernie, hogy hamis információkkal látták el, fel kell ébrednie, bocsánatot kell kérnie, és változtatnia kell az irányvonalán” – mondta.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes eközben hangsúlyozta, hogy „még nem halott” a 2015-ben létrejött nukleáris megállapodás, Teherán kész ismét teljes mértékben eleget tenni a szerződés szerinti kötelezettségeinek, ha visszavonják az ellene elrendelt szankciókat.
Pompeo: Ez volt a jó döntés.
Kászim Szulejmáni megölése helyes döntés volt – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a minisztériumban tartott sajtókonferenciáján kedden.
Az amerikai diplomácia vezetője a sajtókonferencián az Egyesült Államok pénteken végrehajtott bagdadi légicsapásával kapcsolatos kérdéseket taglalta. „Ez volt a jó döntés, igazunk volt” – mondta, és megismételte az amerikai kormány ismert álláspontját, miszerint az iráni Kászim Szulejmáni tábornok, a Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnoka ellen végrehajtott célzott támadás jogszerűségét még a támadás előtt megvizsgálták,
Pompeo leszögezte: valamennyi további esetleges csapásmérés iráni célpontokra szintén megfelel majd a háború feltételeit szabályozó nemzetközi jognak. A miniszter kifejtette: az amerikai kormányzat elszánt, hogy féken tartsa Iránt, továbbra is maximális nyomásgyakorlással él majd, s amennyiben Teherán újabb rossz döntést hozna.
Kivonja személyzetének egy részét Irakból a NATO
A NATO biztonsági megfontolásokból kivonja az iraki biztonsági erők kiképzését végző személyzetének egy részét Irakból - közölte kedden az észak-atlanti katonai szövetség egyik tisztségviselője hírügynökségekkel annak nyomán, hogy ismét fellángolt a viszály Washington és Teherán között egy magas rangú iráni katonai parancsnok megölése miatt.
„Minden szükséges óvintézkedést megteszünk az embereink védelmére. Ez magában foglalja a személyzetünk egy részének átmeneti átcsoportosítását Irakon belül és kívül” – mondta a NATO illetékese a Reuters hírügynökségnek. „A NATO fenntartja jelenlétét Irakban, és kész folytatni kiképző és képességfejlesztő programját, ha a helyzet ezt lehetővé teszi” – jelentette ki az illetékes.
A NATO iraki missziója mintegy ötszáz fős katonai kiképző, tanácsadó és kiszolgáló személyzetből áll, amely a 29 tagú katonai szövetség államaiból és a partnerországokból érkezett katonai és polgári munkatársakból tevődik össze.
Eltemették Szulejmánit
Kedden Kermán városában eltemették Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda különleges, külföldi bevetésű egysége, az al-Kudsz brigád néhai parancsnokát. A ceremóniát el kellett halasztani néhány órával, mert a gyászolók között kialakult tolongásban legalább 56 embert halálra tapostak és 213-an megsérültek. A holttestet elhelyezték a temető mártírok számára fenntartott parcellájában – jelentette az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség.
Az Egyesült Államok hajózási hivatala kedden újabb figyelmeztetést adott ki a Perzsa(Arab)-öbölben és annak térségében közlekedő kereskedelmi hajói számára az Irán és szövetségesei jelentette veszély miatt.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Áll a bál a fekete kontinensen.
A Fehér Ház kétértelmű nyilatkozatot adott ki ezzel kapcsolatban.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
„Oroszország kész megfontolni, hogy az ukrajnai választások napján...”
Mint kiderült, a Bors különszámának betiltásáról döntő bíró közelebb áll a Tisza Párthoz, mint gondolnánk – a Fővárosi Törvényszék természetesen tagad hevesen.
