Joe Biden nem tud leállni: további több tucat embernek adott kegyelmet
Rekordot döntött az amerikai elnök.
Az MTI összefoglalója az iráni-amerikai viszály keddi fejleményeiről.
Tizenhárom „bosszúforgatókönyről” számolt be Ali Samháni admirális, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára kedden, válaszul Kászim Szulejmáni tábornok halálára, akit a múlt héten Bagdadban az amerikaiak célzott dróntámadással likvidáltak.
„Tudja meg Amerika, hogy mostanáig már tizenhárom bosszúforgatókönyvet vitattunk meg a tanácsban, és még ha végül a leggyengébb is valósul meg, az is rémálom lesz az amerikaiak számára” – idézi Samháni szavait a Fársz félhivatalos iráni hírügynökség. A politikus azt mondta, e forgatókönyvekről több részletet még nem árulhat el, de leszögezte azt is: az iráni vezetésnek pontos információi vannak a térségben állomásozó amerikai haderőről.
A politikus úgy vélte, az Egyesült Államok több évtizede csupán fenyegetőzik, soha nem tett semmit, és ez most sem lesz másként. „Az Iszlám Köztársaság üzenete világos:
Amerika megölte Irán nemzeti hősét,
a büszkeségünk pedig nem engedi, hogy tétlenek maradjunk! Ha az amerikai csapatok nem vonulnak ki a térségből állva, két lábon, akkor mi küldjük őket haza fekve, holtan” – jelentette ki Samháni.
Rámutatott továbbá arra, hogy Washington fő szövetségesei, Németország, Franciaország és Spanyolország vélhetően kivonja majd a csapatait a térségből, „azért, hogy ne veszélyeztessék saját érdekeiket a terrorista amerikai elnök miatt”.
Nem várható nyílt konfliktus, de Irán reagálni fog
A Reuters hírügynökség elemzőkre hivatkozva kedden azt közölte, hogy Irán vélhetően elkerüli a nyílt konfliktust Washingtonnal, viszont számítani lehet a térségben szabotázsakciókra és egyéb, korlátozott katonai fellépésekre.
a Forradalmi Gárda elitegységét vezető tábornokot – figyelmeztetett kedden az iszlám köztársaság külügyminisztere. Mohamed Dzsavád Zaríf a CNN hírtelevíziónak adott interjújában állami terrorizmusnak nevezte a múlt heti, Irakban végrehajtott amerikai légicsapásokat, amelyekben többek között Szulejmáni is életét vesztette.
Hozzátette, véleménye szerint a művelet agressziónak, fegyveres támadásnak minősül országa ellen, amelyre Teherán arányos választ fog adni. „Mi nem cselekszünk törvénytelenül, mint Donald Trump” – fogalmazott a tárcavezető az amerikai elnök vasárnapi bejelentésére emlékeztetve, miszerint az Egyesült Államok "talán aránytalan mértékben" fog visszavágni, és kulturális helyszíneket is bombázni fog, amennyiben Irán megtorolja Szulejmáni likvidálását.
Zaríf kijelentette: Trump ezzel tanúbizonyságot tett arról, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, és kész „háborús bűncselekményeket” is elkövetni. „Az amerikai elnöknek fel kell ismernie, hogy hamis információkkal látták el, fel kell ébrednie, bocsánatot kell kérnie, és változtatnia kell az irányvonalán” – mondta.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes eközben hangsúlyozta, hogy „még nem halott” a 2015-ben létrejött nukleáris megállapodás, Teherán kész ismét teljes mértékben eleget tenni a szerződés szerinti kötelezettségeinek, ha visszavonják az ellene elrendelt szankciókat.
Pompeo: Ez volt a jó döntés.
Kászim Szulejmáni megölése helyes döntés volt – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a minisztériumban tartott sajtókonferenciáján kedden.
Az amerikai diplomácia vezetője a sajtókonferencián az Egyesült Államok pénteken végrehajtott bagdadi légicsapásával kapcsolatos kérdéseket taglalta. „Ez volt a jó döntés, igazunk volt” – mondta, és megismételte az amerikai kormány ismert álláspontját, miszerint az iráni Kászim Szulejmáni tábornok, a Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnoka ellen végrehajtott célzott támadás jogszerűségét még a támadás előtt megvizsgálták,
Pompeo leszögezte: valamennyi további esetleges csapásmérés iráni célpontokra szintén megfelel majd a háború feltételeit szabályozó nemzetközi jognak. A miniszter kifejtette: az amerikai kormányzat elszánt, hogy féken tartsa Iránt, továbbra is maximális nyomásgyakorlással él majd, s amennyiben Teherán újabb rossz döntést hozna.
Kivonja személyzetének egy részét Irakból a NATO
A NATO biztonsági megfontolásokból kivonja az iraki biztonsági erők kiképzését végző személyzetének egy részét Irakból - közölte kedden az észak-atlanti katonai szövetség egyik tisztségviselője hírügynökségekkel annak nyomán, hogy ismét fellángolt a viszály Washington és Teherán között egy magas rangú iráni katonai parancsnok megölése miatt.
„Minden szükséges óvintézkedést megteszünk az embereink védelmére. Ez magában foglalja a személyzetünk egy részének átmeneti átcsoportosítását Irakon belül és kívül” – mondta a NATO illetékese a Reuters hírügynökségnek. „A NATO fenntartja jelenlétét Irakban, és kész folytatni kiképző és képességfejlesztő programját, ha a helyzet ezt lehetővé teszi” – jelentette ki az illetékes.
A NATO iraki missziója mintegy ötszáz fős katonai kiképző, tanácsadó és kiszolgáló személyzetből áll, amely a 29 tagú katonai szövetség államaiból és a partnerországokból érkezett katonai és polgári munkatársakból tevődik össze.
Eltemették Szulejmánit
Kedden Kermán városában eltemették Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda különleges, külföldi bevetésű egysége, az al-Kudsz brigád néhai parancsnokát. A ceremóniát el kellett halasztani néhány órával, mert a gyászolók között kialakult tolongásban legalább 56 embert halálra tapostak és 213-an megsérültek. A holttestet elhelyezték a temető mártírok számára fenntartott parcellájában – jelentette az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség.
Az Egyesült Államok hajózási hivatala kedden újabb figyelmeztetést adott ki a Perzsa(Arab)-öbölben és annak térségében közlekedő kereskedelmi hajói számára az Irán és szövetségesei jelentette veszély miatt.