Az amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy Washington „az egész térségben újrapozícionálja haderejét”
Mark Esper amerikai védelmi miniszter újságíróknak cáfolta hétfőn, hogy az amerikai katonák Irakból való kivonására készülnének. A miniszter leszögezte: nem kezdődött meg a katonák kivonása Irakból, s az amerikai kormányzat nem hozott döntést csapatkivonásról.
A bagdadi parlament vasárnap határozatot fogadott el arról, hogy valamennyi külföldi katonának távoznia kell az országból. A nem kötelező erejű döntés azt követően született, hogy az iraki politikusokat, köztük Ádil Abdel Mahdi ügyvezető kormányfőt is felháborította az Egyesült Államok péntekre virradóra Bagdadban végrehajtott dróntámadása, amelyben megölték Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek a vezetőjét.
Mark Esper nyilatkozatának előzménye az az amerikai sajtóban is nyilvánosságra került levél volt, amelyet William H. Seely tengerészgyalogos tábornok az iraki kormányzatnak címzett hétfőn, s amelyben arról írt: „tiszteletben tartjuk szuverén döntésüket, amelynek értelmében elrendelték távozásunkat”. A tábornok tudatta azt is, hogy megkezdődik az amerikai csapatok Irakon belüli átcsoportosítása „a további mozgások előkészítésére”.
Az amerikai védelmi miniszter kijelentette: a levél tartalma nem tükrözi az amerikai kormány álláspontját. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat még csak tervbe sem vette a távozást, vagy annak esetleges előkészítését. Mindazonáltal kifejtette: Washington „az egész térségben újrapozícionálja haderejét”. Fontosnak tartotta megismételni azt is, hogy az Egyesült Államok változatlanul elkötelezett az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harc mellett, mind Irakban, mind a régióban.
Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: Seely tábornok levele csupán piszkozat volt, amelyet az iraki katonai tisztségviselőknek küldtek el egyeztetésre. Milley hangsúlyozta: a nyilvánosságra került változat semmiképpen nem a levél végleges formája volt.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Óriási ováció fogadta a tervet, még a kisebb államok küldöttei is boldogok voltak, csordultig telt a zsebkendőjük az örömkönnyektől. Nizalowski Attila írása.
Venezuela és Irán alaposan a feje tetejére állíthatja a dolgokat.
„Egyáltalán nem érdekel, az oroszok mit gondolnak a magyar külpolitikáról” – jelentette ki egy fórumon a külügyminiszter.
Trump szerint fogy az idő, Teherán nem hajlandó tárgyalni.
Elmondta, mire menne Európa az amerikaiak nélkül, mire Brüsszel kikelt magából.
Szakértő a Mandinernek: az európai politikai elit a soft powerben hisz, miközben a NATO katonai erejének több mint kétharmadát egyetlen ország adja. Ha az Egyesült Államok nincs, a szövetség ereje megszűnik.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
