Trump megcsinálta: most végre lezárulhat az ukrajnai háború

Ha tömören jellemeznénk a szomszédunkban dúló fegyveres konfliktus négy évét, akkor az első év a „sikeres ukrán ellenállásról” szólna, a második háborús év hívószava az „ukrán ellentámadás kudarca” lenne, a harmadik évé az „anyagháború”;

Vajon hol történtek a legnagyobb változások az utóbbi egy évben? A fronton? Dehogy! A front lényegében statikussá vált. Nem következett be orosz áttörés, sem ukrán összeomlás: 2025-ben az orosz haderő nagyjából annyi területet foglalt el a műholdas adatok alapján, mint egy évvel korábban (4300 és 4100 négyzetkilométert). Vagyis kimerítő anyagháború dúlt, és a katonai veszteségek éppen a múlt évben voltak a legnagyobbak.

A fókusz a drónokra helyeződött. A drónok a háború elejétől egyre fontosabb szerephez jutottak, de az utóbbi egy évben lettek igazán meghatározók és tömegesek. Ezek az eszközök nem egyszerűen egy új fegyvernemet jelentenek, hanem a hadviselés teljes átalakulását. 2025-re a drónháború szintet lépett, és a hadviselés minden elemét meghatározta a felderítéstől a tüzérségtől független precíziós csapásmérésig. 2025-re a nagy hatótávolságú drónok átvették a cirkálórakéták szerepét. Ezekkel támadják az energetikai infrastruktúrát, az olajfinomítókat és a lőszerraktárakat több száz kilométerre a front mögött. 

A kisebb méretű kamerás drónok (FPV-k) darabszáma pedig havi 200 ezerre rúg. Ennek következtében a dróntámadások egyre tömegesebbé és halálosabbá váltak, hónapról hónapra rekordot döntöttek a számok. Az eddigi legnagyobb, 2025. szeptember 6-a éjszakáján végrehajtott drónműveletben 810 eszköz támadta Ukrajna területét. Becslések szerint az utóbbi egy évben Oroszország 54 ezer stratégiai drónt vetett be.

A legfontosabb változást azonban nem is a drónok, hanem Donald Trump elnöksége hozta. Trump visszatérése megváltoztatta a struktúrát: a „támogatás bármeddig” elvet felváltotta az eredményorientált alkudozás. 2022 áprilisától 2025 elejéig, azaz közel három év alatt egyetlenegy béketárgyalásra sem került sor Oroszország és Ukrajna között, sőt még a közvetlen kommunikációs csatornák is befagytak a Nyugat és Moszkva viszonylatában. Ebben radikális változást hozott az új washingtoni vezetés: az amerikai elnök az utóbbi egy évben hat alkalommal találkozott az ukrán államfővel, orosz kollégájával pedig egyszer, és legalább kilenc alkalommal telefonon is egyeztetett vele. 

Ellenkező esetre Trump bónuszokat ígért: biztonsági garanciákat és amerikai befektetéseket Ukrajnának, a szankciók teljes feloldását és üzleti lehetőségeket Oroszországnak. 

A kommunikációs csatornák Trump általi megnyitása azért volt létfontosságú, mert a háborút a katonai síkról áthelyezte a politikai síkra – vagyis egy olyan terepre, ahol alkuk születnek. Ez tette lehetővé, hogy most végre körvonalazódjon egy olyan megoldás, amely bár nem igazságos, véget vethet a négy éve tartó és sok százezer ember haláláért felelős konfliktusnak.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója

(Nyitókép: AFP)