Így sodorta a katasztrófa szélére a zöld baloldal Ausztráliát

A világ szemei Ausztráliára szegeződnek, a vörös ég megvilágítja az éjszakát, elnyeli a nappalt, miközben megszenesedett és síró koalákat mentenek a tűzoltók: a kép elszomorító és egyben szívbemarkoló. A hónapok óta tartó ausztráliai erdőtüzek közel egymilliárd állatot pusztítottak el, csak Új-Dél-Walesben kétezer otthon semmisült meg, 220 ezer embert kellett az érintett térségekből evakuálni, a hatóságok pedig nemzetközi segítséggel és a tartalékosok behívásával harcolnak a tűz ellen, ami rettegésben tartja a világot – #prayforaustralia. A kontinensen eddig 10 millió hektárt perzselt fel a tűz, 26 ember halálát és hatalmas ökológiai pusztítást okozva. 

A napokban pedig bekövetkezett az, amitől eddig a hatóságok tartottak, de bekövetkezése törvényszerű volt: Új-Dél-Wales és Victoria államok határán három hatalmas, különálló tűzfészek egyesült egy 500 ezer hektáros megatűzfészket létrehozva. Pénteken emberek tízezrei tüntettek a klímaváltozás ellen, a kormány azonnali beavatkozását sürgetve. 

Az ausztráliai katasztrófát világszerte a globális felmelegedés és a klímavészhelyzet számlájára írják sokan, az összefüggéseket és az okokat azonban elfelejtik feltárni. Pedig

Az egyoldalúságot csak tetézi a globális pánikkeltés – amihez valljuk be őszintén, mindig is értett a baloldal. Az ausztrál zöldek egyik szenátora a jelenleg regnáló konzervatív kormányból szeretné a klímaválságot tagadókat kipenderíteni, a baj azonban nem most kezdődött, hanem évekkel ezelőtt, többek között a zöld törekvések hatására. 

Elszenesedett fatörzs a Victoria államban fekvő Bruthen településen. 

Felelőtlen erdészet, ostoba szabályozás 

A baloldali média és a liberális ausztrál politikusok nem győzik a globális felmelegedés és az erdőtüzek közötti összefüggést hangsúlyozni, amit Scott Morrison miniszterelnök konzervatív kormánya határozottan cáfol. A cáfolat mögött tények sorakoznak.

Ausztráliában az erdő- és bozóttüzek mindig is gyakoriak voltak, a természet mondhatni hozzászokott a pusztításhoz, a mostani gyors regenerációja is ezt bizonyítja. Az ausztrál őslakosok már az európai hódítók előtt évente égették az aljnövényzetet, hogy a száraz, több rétegben felgyülemlett biomassza egy szikra esetén ne kapjon lángra, hektárokat égetve le. Az aljnövényzet felégetésével az őslakosok megakadályozták, hogy a zivataros évszakban becsapódó villámok tüzet okozzanak, a természetes tűzvész ugyanis villám segítségével fogan, a száraz aljnövényzetben pedig a mostani 42-46 ºC-os levegő sem tud tüzet indukálni – nem úgy, mint a szándékos gyújtogatók, de erről később.

Az indoklás szerint az égetés ugyanis kárt tesz a rovarokban és az aljnövényzet ökoszisztémájában, felborítva a természet rendjét.

A zöld-vörös erdőpolitika több éven keresztül készítette elő a katasztrófát, ami 2016-ban az ország nyugati részében be is következett, amikor egy villámcsapás következtében több száz négyzetkilométernyi erdő égett le, több mint 900 épület pusztult el, és kilenc ember halt meg. A 2016-os katasztrófa részben felnyitotta a döntéshozók szemét: egy törvény szerint az aljnövényzetet le lehet égetni a települések körül. Az intézkedésnek hála az utóbbi négy évben nagyobb katasztrófa nem történt, a hatóságok minden keletkezett tüzet féken tudtak tartani, pár napon belül eloltva azokat. A mostani tudósítások és beszámolók azt az érzetet keltik, mintha a 2019-2020-as nagy tűzvész során az egész kontinens lángolna, azonban ezt a képet is árnyalni kell: a tűzfészkek csak behatárolt területeket érintenek, vörös égboltnak pedig a legtöbb városban nyoma sincs.  

Gyújtogatók és liberálisok 

Ahogyan azt fentebb említettük, a száraz erdő vagy bozót nagyon magas hőmérsékleten (44-46 ºC-on) sem gyullad meg, a természetes tüzeknek szinte mindig villámcsapás az oka. A mostani tűzvész mögött pedig nem villámcsapások állnak, hanem felelőtlen és ostoba emberek. Évente átlagosan 60 ezer tűzesetet regisztrálnak Ausztráliában, ezeknek az eseteknek a fele szándékos gyújtogatás, harmada pedig gondatlanságból elkövetett gyújtogatás (felelőtlen családi grill az erdőben, de sok esetben elég egy gépről vagy járműről lepattanó szikra is). A természetes okok az összes tűzeset 6-15%-át teszik ki világszinten. A globális felmelegedés azért sem okolható, mert Ausztráliában az utóbbi évszázadban épphogy nőtt a csapadék mennyisége, a középhőmérséklet emelkedése pedig messze nem drasztikus.  

Ég a növényzet az Új-Dél-Wales állambeli Bendalongban. 

Az Ausztráliai Önkéntes Tűzoltók Szövetsége bejegyzésében a zöld-vörös politikai erőket és a mindent átható „zöldbürokráciát” okolta az erdőtüzek miatt, kiemelve a felelőtlen erdőgazdálkodást, a politikai vágyaktól és érzelmektől vezérelt döntéshozatalt, ami lehetetlenné tette a száraz aljnövényzet kontrollált leégetését a hidegebb évszakban.

Az idei ausztrál erdőtüzek mögött gyújtogatók is állnak. Csak eddig az ausztrál hatóságok mintegy180 embert tartóztattak le, akik gyújtogatással vádolnak, nagyjuk fiatalkorú vagy huszonéves. Az esetek kis részében a tüzet gondatlanság okozta, mások azonban szándékosan gyújtogattak, több helyen is – az indítékok egyelőre nem ismertek. 

Megvédte az otthonát, megsarcolta a baloldal 

A jelenlegi helyzet abszurditását tökéletesen jelzi annak a Victoriában élő farmernak a története, aki ingatlanja körül, egy keskeny sávban kivágta az erdőt, és kontrolláltan leégette az aljnövényzetet saját és családja védelmének érdekében. Liam Sheahan azt nyilatkozta, hogy itt az ideje, hogy a hatóságok helyett a tulajdonosok vegyék kezelésbe a helyzetet. 

A természet regenerációja már megkezdődött a felperzeslt területeken. 

Az ausztrál férfi farmjának száz méteres körzetében vágta ki az erdőt, biztonsági sávot létrehozva egy esetleges tűzvész ellen. A farmert a természet megkárosítása miatt a helyi önkormányzat feljelentette, majd 100 ezer dollárra büntették a perköltségekkel együtt. A tűzvész eljövetelekor csak az ő háza maradt épségben a környéken – a tűz mindent elpusztított. Négyen haltak meg, több mint 150 ház égett el, Liam Sheahan gazda családja és farmja azonban épségben maradt a felelős erdőgazdálkodás miatt – a „zöldbürokrácia” azonban megsarcolta őket. 

***

Nyitókép: Simon Adamczyk állatmentő egy koalával a kezében a Kenguru-szigeten fekvő Cape Borda kiégett erdejében.