A polgárháború (1975-1990) vége óta legsúlyosabb gazdasági válságát élő Libanonban október 17. óta tüntetnek a korrupció és a megszorítások miatt, aminek következtében lemondott Szaad Haríri miniszterelnök. A tiltakozások néhány hetes szünet után új erőre kaptak amiatt, hogy a libanoni vezetők vonakodnak új kormányt alakítani, és rendbe hozni az ország gazdaságát. Michel Aun libanoni elnök decemberben a Hezbollah síita szervezet támogatását élvező Hasszán Diáb akadémikust, korábbi oktatásügyi minisztert bízta meg kormányalakítással, de Diábnak eddig nem sikerült kormányt alakítania.
Libanonra a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomást gyakorol, hogy vezessen be megszorító intézkedéseket a pénzügyi támogatás ellenében. A közel-keleti ország államadósságának aránya az egyik legnagyobb a világon, a GDP (bruttó hazai termék) körülbelül 150 százalékának felel meg.