Az ujgurok védelmére szólították fel a képviselők Trumpot

 Az amerikai képviselőház elsöprő többséggel elfogadta kedd este azt a törvényjavaslatot, amely Kína elleni szankciók életbe léptetésére szólítja fel Donald Trump elnököt a Kínában élő muszlim vallású ujgur kisebbség elnyomása miatt. A törvényjavaslat magas rangú kínai tisztségviselők elleni büntető intézkedéseket szorgalmaz, mert Hszincsiang tartományban – amely Kína északnyugati vidékén fekszik és az ujgurok autonóm területe – tömegesen zárnak internáló táborokba ujgur kisebbséghez tartozókat.

Az amerikai és a nemzetközi sajtóban nemrég jelentek meg olyan, jogvédők és szakértők információira támaszkodó riportok, melyek felfedik, hogy Hszincsiangban mintegy egymilliónyi ujgurt tartanak fogva önkényesen. Peking vitatja az adatokat, a fogva tartásokról pedig azt állítja, hogy „szakmai képzési központokról” van szó, ahol az iszlám radikalizálódás ellen küzdenek, miután a korábbi években a tartományban ujguroknak tulajdonított véres merényletek történtek.

A képviselőházi szavazás előtt Nancy Pelosi demokrata párti házelnök kijelentette: „Peking barbár cselekedetei manapság az ujgurok emberi méltóságát és emberi jogait fenyegetik, és ez sérti a világ kollektív lelkiismeretét is.” „Küldjünk üzenetet Pekingnek, hogy Amerika figyel, és nem marad csöndben!” – buzdította törvényhozó társait a politikus.

A törvény nemcsak kínai tisztségviselők elleni szankciók bevezetését szorgalmazza, hanem bizonyos termékek – például arcfelismerő programokhoz és rendszerekhez szükséges termékek – exportjának tilalmát is, továbbá azt, hogy egy éven belül az amerikai kormányzat készítsen jelentést a térségben uralkodó helyzetről. A megszavazott szövegről még a szenátusban is voksolni kell, s csak ezt követően küldhető tovább a Fehér Házba, ahol Donald Trump aláírása után válhat törvénnyé.

Nem vallás, hanem terrorizmus: ez Peking érve

A washingtoni szavazás után nem sokkal a kínai külügyminisztérium már reagált is: Hua Csun-jing külügyi szóvivő nevében kiadott közleményben úgy fogalmaznak, hogy a törvénytervezet szándékosan rossz színben tünteti fel a hszincsiangi emberi jogi helyzetet, és befeketíti Kína terrorizmus elleni fellépését, és a Kína belügyeibe való beavatkozással súlyosan sérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapelveit.

A külügyi szóvivő aláhúzta: Hszincsiang kérdése nem az emberi jogokról vagy a vallásról, hanem a terror- és szeparatizmus-ellenességről szól. A közleményben Hua kifejti: a területet korábban szélsőségesek és terroristák tevékenysége tartotta fenyegetésben, amire válaszul a helyi kormányzat a törvény előírásainak megfelelően terrorellenes intézkedéseket vezetett be, illetve - hogy a problémát a forrásánál kezelje - a gazdasági fejlődés, a nemzeti egység, valamint a társadalmi harmónia előmozdításán fáradozott. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően - teszi hozzá, - az elmúlt három évben nem történt terrortámadás Hszincsiangban.

A szóvivő a közleményben felidézi, hogy az elmúlt egy évben több mint 70 ország és régió tisztviselői, továbbá nemzetközi szervezetek, a sajtó, illetve vallási szervezetek képviselői, valamint szakértők és kutatók látogattak Hszincsiangba, és elismeréssel nyilatkoztak az ott folytatott terrorellenes munkáról. Egyebek mellett felsorolja, hogy márciusban az Iszlám Együttműködési Szervezet külügyminiszteri tanácsa határozatban méltatta Kínának a muszlim közösségért folytatott tevékenységét, júliusban több mint 50 ország az ENSZ Emberi Jogi Tanács elnökének címzett levélben állt ki Kína terrorellenes intézkedései mellett, majd októberben több mint 60 ország az ENSZ közgyűlésén szólalt fel közösen, Hszincsiang emberi jogi helyzetét méltatva.

Nyilatkozatában Hua Csun-jing arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy mielőbb hozza helyre az elkövetett hibát, és akadályozza meg, hogy a törvénytervezet hatályba léphessen, emellett hozzátette: Kína a helyzet alakulásának megfelelően tesz majd lépéseket az ügyben.

Ez lehet a kínai válasz

Hu Hszi-csin, a Global Times kínai pártlap főszerkesztője hétfőn meg nem nevezett forrásra hivatkozva Twitter oldalán közölte: Kína vízumkorlátozásokkal sújtaná az amerikai tisztviselőket és törvényhozókat a törvénytervezet elfogadásának esetén. A Global Times értesülése szerint a Hszincsianggal kapcsolatos törvénnyel összefüggésbe hozható amerikai felek felkerülnek majd arra a „nem megbízhatónak” ítélt cégeket és személyeket tartalmazó listára, melyet Kína várhatóan hamarosan közzétesz.

Nemzetközi jogvédő szervezetek, valamint az ENSZ megfigyelői szerint legalább egymillió embert – zömében a muszlim vallású ujgur és kazah népcsoportokba tartozókat – zártak átnevelő táborokba akaratuk ellenére Hszincsiangban. A kínai kormány álláspontja szerint azonban az ujgur kisebbség lakta területen fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”. Peking továbbá tagadja azt a vádat, hogy a központokban a bentlakókat rossz bánásmódban részesítenék, vagy bántalmaznák.

A New York Times november 16-án több mint 400 oldalnyi, kiszivárgott kormányzati dokumentum alapján közölt cikket, amely a Hszincsiangban élő muszlim kisebbségek tömeges internálásának részleteit tárja fel. Az iratokat a kínai politikai vezetés egy neve elhallgatását kérő tagja szivárogtatta ki a lapnak. November 24-én pedig az AP amerikai hírügynökség adott ki jelentést újabb, oknyomozó újságírók nemzetközi szövetsége által feltárt dokumentumokról, amelyek megerősítik, hogy a táborok szigorú büntetésekkel fegyelmező ideológiai átnevelő központok.

(MTI)