A röpködő békegalamb hete
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
Nem a visszafogadásukról, hanem a megbüntetésükről kell beszélni – jelentette ki a külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának vitáján.
Nem az Iszlám Államhoz csatlakozó külföldi harcosok visszafogadásáról, hanem a megbüntetésükről kell beszélni – foglalta össze Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának vitáján elhangzó felszólalását az MTI-nek kedden.
A tárcavezető kiemelte: a világ eddigi legveszélyesebb terrorszervezetének, az Iszlám Államnak a legyőzésével újabb biztonsági kihívások állnak a világ és Európa előtt, ami alapvetően abból adódik, hogy az Iszlám Államhoz több tízezer úgynevezett külföldi harcos csatlakozott az elmúlt években. Sajnos közülük több mint ötezren európai uniós országok állampolgárai – tette hozzá.
Közölte: „meg vagyunk döbbenve az egyes nemzetközi szervezetek azon törekvései láttán”, hogy ezeket az idegen harcosokat az európai társadalmakba vissza kellene fogadni. Ezzel szemben ezeket az idegen harcosokat meg kell büntetni és a bűncselekmények elkövetésének helyszínén be kell börtönözni – vélekedett.
Szijjártó Péter kifejtette: ezek az emberek terrorszervezethez csatlakoztak, amelynek keretében több millió ember életét keserítették meg, gyilkosságokban vettek részt és szélsőséges ideológiákat terjesztettek. „Ezeknek az embereknek nem a visszafogadásáról kellene beszélni” – jelentette ki.
Úgy vélte, az Iszlám Állam megpróbálja visszajuttatni ezeket a külföldi harcosokat Európába, „ami nagyon komoly biztonsági fenyegetés a számunkra”. A nyugat-balkáni migrációs nyomás növekedésével számítanunk kell arra, hogy ebben a tömegben fel-fel fognak bukkanni azok a külföldi harcosok, akik korábban a terrorszervezethez csatlakoztak, most pedig Európába akarnak visszatérni „ki tudja, milyen szándékkal” – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: ezt meg kell akadályozni, ezért az európai külső határokat meg kell erősíteni. Magyarország természetesen a jövőben is megvédi déli határát, hogy elkerüljük a korábbi külföldi harcosok visszatérését Európába – mondta. A külügyminiszter hozzátette: a nemzetközi szervezetek hozzáállása megdöbbentő, érthetetlen, „miért kell terrorszervezethez csatlakozó bűnözők mentegetéséről beszélni ahelyett, hogy a szigorú megbüntetésükről beszélnénk”.
(MTI)