A beszláni terrortámadás áldozataira emlékeztek Oroszországban

Egykori túszok, kommandósok, a sebesülteket ápoló orvosok és az orosz főváros oszét közössége képviselőinek részvételével emlékeztek meg kedden Moszkvában a 15 évvel ezelőtt történt beszlani terrortámadás áldozatairól.

Egy több mint 30 fős csecsen terrorkommandó több mint 1200 gyereket, szülőt és tanárt ejtett túszul 2004. szeptember 1-jén egy általános iskolában az észak-oszétiai Beszlanban. Két nappal később, máig tisztázatlan körülmények között, akcióba léptek a biztonsági erők, az ennek nyomán kialakult vérfürdőben 334 ember, köztük 186 gyerek halt meg. A túszok és a rendvédelmi erők tagjai közül 810-en sebesültek meg, sokan a mai napig rehabilitációra szorulnak.

A vasárnap Beszlanban megkezdődött megemlékezések Oroszország több városát érintették. A terrorizmus elleni harccal való szolidaritás napja alkalmából a fővárosban emlékliturgiát rendeztek a Boldogságos Szűz Mária-templomban. A nap folyamán megkoszorúzták az Alfa és a Vimpel kommandó túszszabadítás közben elesett katonáinak és a rendkívüli helyzetek minisztériuma hasonló sorsra jutott alkalmazottainak sírját a Moszkvához közeli Zsukovszkijban és Jurovóban.

Az orosz külügyminisztérium a VKontaktye közösségi oldalon közleményt adott ki az Oroszországban a beszlani tragédia első évfordulója, 2005. szeptember 3. óta megtartott, a terrorizmus ellen folytatott harccal való szolidaritás napja alkalmából. Ebben a tárca egységbe szólította a nemzetközi közösséget az ENSZ Alapokmánya alapján. Az orosz diplomáciai dokumentum leszögezte, hogy a terrorizmus olyan bűncselekmény, ami semmivel sem igazolható.

Az EJEB elmarasztalta Oroszországot

Beszlanban kedden diplomaták koszorúztak. Köztük volt az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének ügyvivője is. Az orosz igazságügyi minisztérium sajtószolgálata kedden közölte, hogy az orosz állam egyetlen igénylő kivételével az összes volt túszt és hozzátartozót kártérítésben részesítette az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2017-es vonatkozó ítélete alapján. A strasbourgi székhelyű törvényszék egyebek között megállapította: Oroszország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének az élethez fűződő jogról szóló 2. cikkét azzal, hogy nem sikerült megelőznie a tragédiát. Az EJEB ítélete szerint Moszkvának mintegy 3 millió euró kártérítést kell fizetnie 409 felperesnek. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette akkor, hogy a Kreml elfogadhatatlannak tartja az EJEB azon következtetését, miszerint az orosz hatóságok nem törekedtek a terrorcselekmény megelőzésére. „Olyan országként, amely terrortámadások célpontja volt, nem érthetünk egyet ezzel a megfogalmazással” – mondta. 

Az orosz igazságügyi minisztérium az ítélettel kapcsolatban egyebek között azt tette szóvá, hogy az EJEB a peranyagok közül hiányolta a műveleti központ írásos parancsait, ami arra utal, hogy a bírók nem értették meg a helyzet súlyosságát, a mentési művelet sajátosságát és kockázatait. A tárca „tökéletesen alaptalannak” minősítette az EJEB-nek azt az állítását, hogy a rendvédelmi szervek válogatás nélkül pusztító vagy nehézfegyvereket vetettek be, amikor a túszok még a terroristák által elfoglalt iskolaépületében voltak. Az állásfoglalás szerint hiteles bizonyítást nyert, hogy az áldozatok nem a különleges szolgálatok fegyverhasználata miatt szenvedtek sérüléseket. 

A felperesek állítása szerint az orosz állam nem teljesítette kötelességét az élethez fűződő jog biztosításában, a túszmentő műveletet nem készítették elő megfelelően, többek halálát a túlzott erő alkalmazása okozta, és a történteket nem vizsgálták ki kellő alapossággal a hatóságok. Az igazságügyi tárca kedden azt közölte, hogy az egyetlen kárpótlási igényt azért nem elégítették ki, mert az asszony örökösei nem nyújtották be a kifizetéshez szükséges iratokat.

A VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet kedden nyilvánosságra hozott felmérése szerint az oroszok 80 százaléka biztos benne, hogy országuk hatóságai képesek megvédeni őket a terrortámadásokkal szemben. Ez az arány 2002-ben mindössze 20 százalék volt. A megkérdezettek 53 százaléka úgy vélekedett, hogy Oroszországban jelenleg csekély a valószínűsége egy terrortámadásnak, 32 százalék szerint viszont elképzelhetőnek tartotta egy ilyen esemény bekövetkeztét.

(MTI)