A kínai Hszincsiang tartományban közel másfél millió embert tartanak koncentrációs táborokban, ahol a cél a lojális kínai egyenpolgár kiképzése az ezeréves múlttal rendelkező, muzulmán ujgur kisebbségből. Sokan nem élik túl, akik igen, azok teljesen más emberként térnek haza. Összeállításunk a XXI. század legnagyobb kulturális genocídiumáról.
A kínai Hszincsiang tartományban közel másfél millió embert zártak koncentrációs táborokba, ahol a kínai kormány „átnevelő” programnak veti alá őket. Hogy is néz ki ez a gyakorlatban?
Ujgurok régen és ma
Az ujgur népcsoport egy megközelítőleg tízmilliós etnikum, ami Kína nyugati részén él 800 óta, a mai Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományban. A türk eredettel rendelkező népcsoport Hszincsiangot sokszor csak Ujgurisztánnak vagy Kelet-Turkesztánnak hívja. A tartomány fővárosa Ürümcsi, ami több Nyugat-Kína gazdasági és politikai központjánál, Hszincsiang ugyanis kiemelkedő szerepet játszik a „one belt, one road” Új Selyemút projektben, ahol Kína szárazföldi kapujaként aposztrofálnák a térséggel együtt. Az ujgur népesség a tartományban a X. században török nyomásra tért át az iszlám hitre, amit a mai napig tart és identitásának egyik sarokkövét képzi.
a hétköznapok részévé téve az iszlám tanításait és mentalitását. A kulturális sokszínűséghez még hozzátesz a tény, hogy az ősi Selyemút főbb állomásai az irkhesztámi átjáró előtt ujgur területen helyezkedtek el. Előbbiek fúziója okoz most gondot a kínai kormánynak, ami a polgárháború megnyerése után 1949-ben annektálta a területet a kommunista Kínai Népi Felszabadító Hadsereggel karöltve. Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány létrejötte után az állam fokozatosan megkezdte a han kínaiak betelepítését a térségbe, ezzel vegyítve a lakosságot és csökkentve az ujgurok százalékos arányát. Az olykor erőszakos betelepítések hamar gyümölcsözőnek bizonyultak és mára az ujgurok aránya 50% alá esett a tartományban. A népességváltozások magukban hordozták az ujgur válaszlépéseket is, amik az extremizmus és a radikális irányzatok miatt aduászt adtak Peking kezébe – a kínai kormány ugyanis mindig a terrorizmus visszaszorítására és a biztonság fenntartására hivatkozik a konfliktus nyomán. Hszincsiang magyarul Új Határvidéket jelent, ezen az új vidéken pedig új nép jelent meg egy évezredes örökség felett, amit hamar koncentrációs táborokba zárt.
Hszincsiang tartomány az Új Selyemút projekt fő csapásiránya. Sárgával a vasútvonalak, pirossal a gázvezetékek, a zöld sáv pedig a gazdasági övezetet jelöli ki. (BI Graphics)
Az első átnevelő tábor 2014-ben jelent meg. A cél egyszerű: az iszlám terrorizmus felszámolása; a megoldás pedig közel sem legális: koncentrációs táborkomplexumok kiépítése. A 2014-es éveket követően több ezer ujgur férfit vontak vád alá ,és küldtek átnevelő táborba minden megalapozottság és bizonyíték nélkül, az esetek többségében még eljárás sem zajlott le. A táborok 2016-ot követően kapcsoltak „nagyüzemre” amikor a keményvonalas és vasakaratú Csen Csuanko párttitkár került a régió élére. A táborokba nemcsak ujgurokat, hanem egyéb muzulmán nemzetiségeket is elhurcolnak pusztán vallási alapon; így találva táborban magát több ezer Kínában élő kazah – aminek tényét Nurszultán igyekszik eltussolni. A nemzetközi bomba 2018-ban robbant, amikor az ENSZ szót emelt az ujgur helyzet nyomán, mivel addigra már milliós nagyságrendet öltött a táborban tartottak és „kezeltek” száma. Nemzetközi becslések alapján egy-másfél millió embert hurcolhattak meg a kínai hatóságok, egy 2018-as Pentagon jelentés azonban már hárommilliós nagyságrendről ír. Elsőként a BBC közölt leleplező anyagot a táborokról, felhívva a figyelmet
Csen Csuanko rémuralma
A 2016-ban vezetői székbe került párttitkár hamar bebizonyította, hogy rászolgál a fenti bekezdésben említett jelzőire. Csen megjelenését követően a helyi önkormányzatok és hatóságok két év alatt 90.000 új rendőrt vettek fel, 7500 ellenőrzőpontot létrehozva Hszincsiang-szerte – a tartomány ezzel a világ legellenőrzöttebb régiója lett. A pártitkár irányításával megkezdődött az iskolai tananyagok és tantervek átszabása, az ideológiai átnevelés a legkisebb intézményeket sem érintette. A koncentrációs táborok hivatalosan „átképzési és nevelő centrumok” , sokat régi iskolákban és állami épületekben hoztak létre, vannak azonban a sivatag közepén teljesen elzárt, külön erre a célra létrehozott létesítmények is. Az ellenőrzőpontok és a rendőrállam kiépülésével megkezdődött a totális terror: 2017-ben a Kínában történt letartóztatások 21%-át Hszincsiang tartomány adta, miközben az ország teljes népességének csupán 1.5%-a lakja. A letartóztatások hullámát természetesen különleges ok vagy válsághelyzet nem előzte meg, az ujgurok részéről ugyanis nem állt fent fenyegető veszély a kínai államra nézve. Az ujgur függetlenségi mozgalmak mindig kisebb terrorcsoportokban szerveződtek. A legismertebb ujgur terrorista csoport a Turkesztáni Iszlám Párt (TIP), amely erős kapcsolatot ápol az al-Kaidával,
A kínaiak tarsolyában van továbbá az a tény is, hogy nagyon sok ujgur Pakisztánon és Afganisztánon keresztül jutott el harcosként a szíriai polgárháborúba, amelynek „lecsengésével” ezek a férfiak visszatérnek Hszincsiangba. Számuk azonban párszáz és nem másfélmillió...
Koncentrációs táborkomplexum a Góbi közepén
Az átnevelő táborok egy része városi területen található, nagyon sok épült azonban a sivatagban külön ezzel a céllal. A kínai állam dollármilliókat ölt az ujgur átnevelésbe, azonban a projektet nagymértékben átjárja a korrupció, mivel több tábor építése során nagyobb összegek landoltak befolyásos helyi politikusok kezében. A táborokat a kínai fegyveres erők vagy erre a célra kiképzett speciális alakulatok őrzik, a tábor körül pedig falak, őrtornyok és szögesdrót sokasága található. 2018-ban nagy port kavartak a Bitter Winter magazin által közölt videók, amelyeken a táborokban lőnek Yining községben. A nemzetközi sajtó kutatása és egyes tanúvallomások alapján a táborokban nem ritka a fegyveres kényszer és erőszak sem. Az intézmények száma kérdéses, nagyjából 60 és 80 között mozog; vannak olyan régiók, ahol nyolc is található (Kashgar). A táborok életét és fejlesztését a nemzetközi közösség csak egy-egy vallomás, mendemonda vagy műholdfotó alapján tudja követni. Utóbbiakból az Egyesült Államok adatbázist épít, nyomon követve minden apróbb változást.
Átnevelő tábor Ürümcsi mellett a Google Földön. Friss felvételek alapján a tábor napjainkban ennek a háromszorosa.
Megtörve, mindent elhagyva
Az AFP májusi riportja pakisztáni férjeket kérdezett feleségeikről, akik nemrég szabadultak feltételesen a táborokból. Az interjúk alapján kijelenthető, hogy az átnevelés teljes mértékben cél ért, mivel a régen muzulmán feleségek már nem imádkoznak, fogyasztanak disznóhúst és alkoholt is, azaz beleillenek a Peking által elképzelt egységesített társadalmi modellbe. A feltételes szabadlábra helyezés 3 hónapot takar, ami alatt a kínai hatóságok megfigyelik az illetőt, tud-e alkalmazkodni a kínai életmódhoz. Szintén az AFP-nek nyilatkozott egy 39 éves kazah nő is, akit kényszermunkára fogtak a táborában, majd áthelyezték egy kesztyűgyárba.
azonban ha az előző történet igaz, feltételezhető, hogy a nagy kínai cégek lepaktáltak az állammal az átnevelőtáborokban alkalmazandó kényszermunka ügyében. Egyes tábori beszámolók szerint van, akinek fel kell esküdni a Kommunista Pártra, van akit kínaiul tanítanak, sokan pedig nem élik meg a fogva tartás végét az embertelen körülmények miatt. Több ezer család nem tudja, hogy rokon melyik táborban van vagy egyáltalán él-e még. Idén februárban a Twittert elárasztották az eltűnt ujgur lakosok fényképei, akiket családtagjaik keresnek.
Ujgur tiltakozó az ENSZ székháza előtt
Egyesek szót emelnek, mások szemet hunynak
Bár a nemzetközi közösség intenzíven figyeli az események alakulását és Kína is a globális média kereszttüzében van, ez korántsem elég, hogy változásokat lehessen elérni. Az ENSZ bár felemeli hangját a genocídium ellen, a nemzetközi szervezet ehhez a harchoz kevés. Bár e hónapban 22 ország kérvényt nyújtott be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHCR), hogy zárassák be a hszincsiangi táborokat, a felhívás minden bizonnyal üres fülekre talál. A többek között Németország, Franciaország, Spanyolország, Kanada, Japán és Ausztrália által benyújtott közös levélre hamarosan válasz is érkezett, amiben 37 ország áll ki Kína és az „elért eredményei” mellett, többek között Nigéria, Fülöp-szigetek, Egyesült Arab Emírségek, Szudán, Észak-Korea, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Katar, Oroszország, Venezuela, Angola, Algéria, Szíria, Mianmar és Pakisztán – sok ország, ahol az iszlám az úr. A bebörtönzött kazah kisebbséget pedig saját kormánya hagyta cserben, amikor egy március 28-i találkozó alkalmával Bejbut Atamkulov, kazah külügyminiszter támogatásáról biztosította Kínát az „iszlamista terror elleni harcban”.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Bár az Iszlám Államot Szíriában jelentősen meggyengítették, nem semmisítették meg teljesen.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A férfiak karácsonyi vásáron akartak terrortámadást végrehajtani.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
