Könyvajánló: Bírák harca az USA-ban

A népszerű konzervatív politikai újságíró, Mollie Hemingway, illetve a jogász Carrie Severino új közös, Justice on trial címre hallgató könyvükben a „bírósági politika” konkrét esetét, Brett Kavanaugh tavaly őszi kinevezésének országos botrányba fulladó vitáját veszi minden egyes részletében szemügyre. A 2018-as év politikai eseményei közül tengerentúlon egyértelműen Brett Kavanaugh kinevezése számít a legmeghatározóbbnak és a legemlékezetesebbnek. Ezen felül a bíróságok politikai szerepének megnövekedése miatt az óriási tétje volt a kinevezés sikerességének. A szerzők a több száz interjút feldolgozó munkájukba már a szenátusi meghallgatás idején belekezdtek. A könyv ennek megfelelően nemcsak egyszerűen egy drámai történetbe enged betekintést, hanem rendkívüli részletességgel és alapossággal kikutatott tényeket tár az olvasók elé.

A könyv a múlt áttekintésével veszi kezdetét, és felemlíti azokat a több évtizedes – és sok esetben sikertelen – republikánus erőfeszítéseket, amely a roosevelti időszakot követően egyre nagyobb teret nyerő progresszív bírósági felfogást konzervatív bírák kinevezésével kívánta enyhíteni és ellensúlyozni. A könyv ennek megfelelően kitér és elemzi Robert Bork sikertelen kinevezési kísérletét az 1980-as években, valamint a Clarence Thomas meghallgatását övező botrányokat, illetve progresszív szabotálási kísérleteket. A Kavanaugh kinevezéséhez vezető fontos előzmények közé sorolja, hogy az emblematikus konzervatív bíró, Antonin Scalia halálát követően a még elnökségért aspiráló Donald Trump nyilvánosságra hozta a lehetséges utódokat tartalmazó személyek listáját, illetve a konzervatív jogfelfogást valló bírák kinevezését általánosságban programja részévé tette. A szerzők beszámolója szerint ez stratégiai jelentőségű döntésnek bizonyult, ugyanis tudatosította a republikánus szavazókban, hogy az országban sorfordító döntéseket hozó Legfelső Bíróság többségi felfogása annak az elnöknek a kezében van, aki 2017-ben hivatalba lép. Ezzel pedig nemcsak a szavazói bázisát szilárdította meg, hanem azt is eredményezte, hogy a későbbi elnök felkészülten várta a bírósági helyek üresedését, és azonnal meg tudta nevezni azokat a jelölteket, akik konzervatív felfogásukkal és bátor bírói döntéshozatali képességükkel várhatóan képesek fordítani a progresszív térnyerésen.

Ennek megfelelően a Fehér Házat felkészülten érte, amikor tavaly nyáron Anthony Kennedy bejelentette a nyugdíjba vonulását, és korábbi fogalmazóját – az általa egyébként legjobbnak tartott – Brett Kavanaugh-t nevezte meg utódként. A demokraták és a köréjük szerveződő érdekcsoportok éles ellenállása azonban már Kavanaugh megnevezését megelőzően elkezdődött, ugyanis senkit nem támogattak, akit Donald Trump elnök nevez meg. Az idejekorán megkezdődött szabotázs fényében némileg érhetetlennek és ellentmondásosnak tűnik, hogy a demokrata szenátorok több időt kértek Kavanaugh korábbi munkásságának a tanulmányozásához. Miután pedig úgy tűnt, hogy nem lehet fogást találni eddigi szakmai életútján, előbukkant a demokrata támadásokat átformáló szexuális zaklatás vádja. A szerzők részletes betekintést nyújtanak a vádaskodás eszkalálódásába, majd pedig megfeneklésébe.

A könyv részletesen tárgyalja a republikánusok végső sikerének titkát, így azt, hogy a korábbi sikertelen szenátusi megerősítésekhez képest Kavanaugh hangja és álláspontja nem veszett el, a jobban szervezett republikánus érdekcsoportok teljes egésze, valamint egy harcos és megalkuvást nem ismerő elnök kitartott mellette. A könyv a modernkori „bírósági politika” egyik legnagyobb küzdelmét a tényekre hagyatkozva dolgozza fel, és ezzel nemcsak érdekes olvasmány, hanem egyúttal a történelmi elemzések fontos része.

A precedens korábban bemutatta és ajánlotta Michael Bobelian „Battle for the Marble Palace: Abe Fortas, Earl Warren, Lyndon Johnson, Richard Nixon, and the Forging of the Modern Supreme Court” című, az amerikai Legfelső Bíróság történetéről, a bírák kinevezését övező vitákról, valamint a „bírósági politika” alapjairól szóló könyvét. A szerző abban azoknak a történelmi fordulópontoknak a feltárására tesz kísérletet, amelyek hozzájárultak a jelenkori Legfelső Bíróság egyre erőteljesebb politizálódásához, illetve a kinevezési eljárásokat övező viták elmérgesedéséhez.