Ukrán alkotmánybíróság: nem volt alkotmányellenes a parlament feloszlatása

Az ukrán alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy megfelel az alkotmánynak Volodimir Zelenszkij elnök rendelete a parlament feloszlatásáról és a rendkívüli választások július 21-re történő kiírásáról.

Az UNIAN ukrán hírügynökség értesülése szerint a 11 bíró szavazott a rendelet alkotmányossága mellett, öt ellene. Az ülésen a taláros testület 16 tagja vett részt. A hírt Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára is megerősítette az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.   

Zelenszkij május 20-i elnöki beiktatási beszédében jelentette be, hogy feloszlatja a parlamentet és rendkívüli választást ír ki. Az erről szóló rendeletet másnap adta ki.

A kisebbik ukrán kormánypárt, a Népi Front képviselőinek egy csoportja május 24-én fordult beadvánnyal az ukrán alkotmánybírósághoz, hogy állapítsa meg a rendelet alkotmányosságát. Május 17-én ugyanis a Népi Front bejelentette, hogy kilép a kétpárti kormánykoalícióból, amivel az megszűnik létezni, és felszólította a parlamenti erőket új többségi koalíció létrehozására. Az alkotmány az új koalíció megalakítására 30 napot ad a parlamentnek, és ez idő alatt a törvényhozás nem oszlatható fel, csak azután, ha nem sikerül új többséget alakítaniuk.

Az alkotmánybíróság július 11-én kezdte tárgyalni a rendelet alkotmányosságát. Az ülésen felszólalt Zelenszkij, aki döntését jogilag vitathatatlannak és hibátlannak nevezte. A parlament feloszlatását azzal indokolta, hogy az emberek nem bíznak a jelenlegi törvényhozásban. Képviselői a taláros testület előtt azzal érveltek a rendelet védelmében, hogy a két koalíciós pártnak már évek óta nem volt meg a többsége a parlamentben, csak ezt „eltitkolták”. 

A bíróság a határozat indoklásában kifejtette, hogy az alkotmány nem tartalmaz a parlamenti frakciók koalíciójának felbomlására vonatkozó szabályozást. Ezt az alkotmány 83-ik cikke szerint a házszabálynak kellene tartalmaznia, de az sem szabályozza, így jelenleg ez a kérdés jogilag szabályozatlan, azaz egyértelmű törvényi norma hiánya miatt keletkezett az alkotmányos konfliktus az államfő és a parlament között a törvényhozás idő előtti feloszlatásának jogszerűségét illetően.

A bíróság egyúttal megállapította, hogy az alkotmányos konfliktus feloldása a rendkívüli választás kiírásával a nép akaratának megfelelően összhangban van az alkotmány ötödik cikkének második részével. Ez azt mondja ki, hogy Ukrajnában kizárólag a népnek van joga meghatározni és megváltoztatni az alkotmányos rendet, afölött a hatalmat az állam, illetve annak szervei, tisztségviselői nem bitorolhatják.

(MTI)