Bár a humoros petíciója miatt elítélt férfi javaslata az Oroszországgal való egyesülésre vonatkozott, a bíróság döntése akár az európai föderalizáció híveit is fenyegetheti.
Maksim Koptelov nevét még 2014 márciusában ismerhette meg a szélesebb lett közvélemény, miután a filmrendezőként dolgozó férfi internetes aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy Lettország egyesüljön Oroszországgal. Bár az orosz kisebbséghez tartozó Koptelov az online petíciót egyértelműen tréfának szánta – a felhívás szövegének egy külön kitételében ezt világosan le is szögezte –, a balti országok történelméből fakadóan a lett igazságszolgáltatás nem igazán értékelte a viccet. Koptelov ellen eljárás indult „a Lett Köztársaság nemzeti függetlensége elleni cselekményre való nyilvános felhívás” miatt, majd a rigai regionális bíróság ki is mondta bűnösségét. A férfi természetesen fellebbezett, így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely idén április 10-én szintén bűnösnek mondta ki Koptelovot, akire így az ítéleté értelmében 140 óra közmunka vár.
Az első hallásra kissé abszurd eljárás valójában nagyon is súlyos téttel bírt. A Legfelsőbb Bíróságnak ugyanis valójában arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy valóban törvénytelen-e Lettország függetlenségének feladására buzdítani az állampolgárokat, és ha igen, akkor ez a tiltás milyen esetekben érvényes. A kérdés nagyon is aktuális, mert bár arra kevés az esély, hogy Lettországban komolyan napirendre kerül majd az Orosz Föderációhoz való csatlakozás gondolata, az Európai Unión belül állandó téma a szövetségi rendszer föderalizálásának – vagyis lényegében az Európai Egyesült Államok létrehozásának – terve. Márpedig ez éppúgy Lettország függetlenségének megszüntetésével járna, mint Koptelov humoros javaslata.
A bírósági döntés alapvetően abból a gondolatból indult ki, hogy a lett büntetőtörvénykönyv határozottan tiltja a nemzeti függetlenség felszámolására irányuló törekvéseket. Ugyan 2016-ban ezt a rendelkezést kiegészítették azzal, hogy a tiltás csak abban az esetben érvényes, amennyiben a függetlenség felszámolására irányuló törekvés az alkotmányban nem engedélyezett módon történik, az elsőfokú bíróság – egy alkotmányjogi szakértő véleményére alapozva – azzal indokolta döntését, hogy a lett alkotmány semmilyen esetben sem teszi ezt lehetővé.
A kérdés azonban korántsem ilyen egyszerű. Az alkotmány első cikkelye valóban kimondja ugyan, hogy Lettország független állam, korábban azonban már több alkalommal kimondták, hogy az alkotmányt meg lehet változtatni. Így például a 2007-es orosz-lett határegyezmény kapcsán a lett Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy a – függetlenséget is tartalmazó – első cikkely megváltoztatható, amennyiben azt – az alkotmány 77. cikkelye által előírt – népszavazás hagyja jóvá. A Lett Köztársaság függetlenségének helyreállításáról szóló 1990-es nyilatkozat – amelyet hagyományosan az alkotmánnyal egyenrangúnak tekintenek a balti országban – ugyancsak a nép kezébe helyezi a döntést a függetlenség esetleges feladásáról.
Úgy tűnik tehát, hogy a dilemma, miszerint Lettország lemondhat-e törvényesen a függetlenségéről, továbbra is fennáll. A történetben új fejleményt azt hozhat majd, ha Koptelov megtámadja a Legfelsőbb Bíróság ítéletét az Alkotmánybíróság – vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága – előtt.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Tudjátok mi a brüsszeli elit legnagyobb bűne? Hát az, hogy hozzájuk képest a Putyin egy kifejezetten szimpatikus figura tud lenni.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
