Az új-zélandi merénylet után szigorított a Facebook az élő közvetítés szabályain.
Terrorcselekmény elkövetésével is megvádolta az új-zélandi rendőrség kedden azt az ausztrál férfit, aki két hónapja ötven embert lőtt agyon félautomata fegyverekkel az Új-Zéland Déli-szigetén fekvő Christchurch két mecseténél, a muszlimok számára kiemelten fontos pénteki ima idején. „A vádirat tartalmazni fogja, hogy terrorcselekményt hajtottak végre Christchurchben 2019. március 15-én” – szögezte le közleményében Mike Bush, az új-zélandi rendőrség főnöke. Ez volt a szigetország történetében elkövetett legsúlyosabb tömeggyilkosság.
A szélsőjobboldali nézeteket valló Brenton Tarrantot emellett 51 rendbeli gyilkossággal és 40 rendbeli gyilkossági kísérlettel vádolják, egy áldozat ugyanis nem a helyszínen, hanem később a kórházban halt meg. A vádlottnak legközelebb június 14-én kell megjelennie a bíróság előtt. Egy további döntés szerint addig még pszichiátriai vizsgálatnak is alávetik, hogy megállapítsák, mentálisan alkalmas-e arra, hogy bíróság előtt feleljen tetteiért.
A tettes, aki a nyomozás szerint a fehér felsőbbrendűség eszméjének híve, egy fejkamerával élőben közvetítette a merényletet a Facebook közösségi oldalon. A történteket követően, a múlt héten tízegynéhány ország és globális internetes óriáscég tanácskozott Párizsban arról, hogy milyen eszközökkel lehetne elejét venni annak, hogy terrorista hálózatok és személyek gyűlölet terjesztésére, szélsőséges csoportok szervezésére és terrorcselekmények közvetítésére használjanak fel internetes platformokat.
Az elfogadott, jogilag nem kötelező közlemény, az úgynevezett Christchurchi Felhívás – amint erre az új-zélandi miniszterelnök rámutatott – azonban egyelőre csupán kiindulópontot jelent a nemkívánatos tartalmak elleni küzdelemben. Új-Zéland a terrortámadás után gyorsan intézkedett, és betiltotta a gépkarabélyok és félautomata fegyverek használatát. Európa ez idáig tehetetlennek bizonyult a világhálón terjedő terrorpropagandával szemben.
Az Európai Bizottság 2018-ban javasolta, hogy az internetes cégeket súlyos büntetés kilátásba helyezése mellett kötelezzék az ilyen tartalmak azonnali törlésére. Ez azonban még nem válhatott érvényes jogszabállyá, mert a tagállamok és az Európai Parlament nem tudott közös álláspontra jutni a kérdésben.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
„Nem tudom azt mondani, hogy nem így gondoltam.”
Philip Pilkington szerint „semmi szükség vad összeesküvés-elméletekre”, a napnál is világosabb, hogy mi történt.
