Ez a Brüsszel leckézteti Budapestet? Komolyan?
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Kutatás készült arról, hogyan használják a nyílt társadalom elméletének fogalmait a EP-jogalkotás során európai politikusok.
Kutatás készült arról, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) narratívája és szókészlete mennyire erősen van jelen az Európai Parlament jogalkotási napirendjében. Dr. Kovács Attila európai uniós szakértő és kutatótársai készítettek egy adatbázist arról, hogy a nyílt társadalom eszméjét támogató szervezetek által használt kifejezések hol és miként jelennek meg az Európai Parlament dokumentumai között, az EP jogalkotási folyamatában.
A kutatás módszertana
„A modern technológia és elemzési módszerek lehetőséget teremtenek arra, hogy big data alapon, szövegelemzéssel vizsgáljuk egy-egy politikai szervezet, így az Európai Parlament és az Open Society European Policy Institute (OSEPI) tevékenységét” – mondja Kovács Attila.
Az Európai Parlament nyilvánosan elérhető dokumentumaiból, az EP képviselők által írásban benyújtott jogszabály-módosító javaslatokból készítettek egy adatbázist, majd ezt az adatbázist összevetették az OSEPI politikai agendájával. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az OSEPI dokumentumaira jellemző kifejezések hol és miként jelennek meg az Európai Parlament jogalkotási dokumentumai között.
A vizsgálat alapját az EP jogalkotási eljárásaiban benyújtott dokumentumok jelentették, ezekből látszik, melyek azok a kifejezések, amelyek a jogszabályalkotási folyamatban is megjelennek. Mivel a módosító javaslatokat az egyes európai parlamenti képviselők is kezdeményezhetik, ezért az indítványok alkalmasak arra, hogy az egyes, OSEPI által preferált politikai agendát az EP-be emelő képviselőket is azonosítani lehessen.
A katalogizált adatbázisok létrehozása kapcsán kiemelt feladat volt azon kulcsszavak megtalálása, amelyek mentén a napirendbeli hasonlóság megállapítható. A szövegelemzés keretében Kovácsék megvizsgálták az OSEPI által közzétett publikációk szövegeit abból a szempontból, hogy mely kifejezések fordulnak elő legnagyobb gyakorisággal. A kulcsszavak toplistája inputként szolgált az OSEPI-vel összefüggésbe hozható európai parlamenti képviselők meghatározásában. Az OSEPI-hez való kötődésnek az számított, hogy a jogszabály-módosító javaslataik megtétele során a képviselők mennyire gyakran használják az OSEPI kiadványok kulcsszavait. A gyakori használatból azt a következtetést lehet levonni, hogy a képviselő az OSEPI politikai agendáját képviseli, jogszabály-módosító javaslatai megtétele során pedig annak előmozdításán dolgozik.
Az OSEPI holnapján elérhető témák közül az „Európai Unió” témakörön belüli szakmai állásfoglalásokat dolgozták fel. Az elemzés ezen fázisában a kutatók az OSEPI 2014 júliusa óta írt 157 szakpolitikai állásfoglalását elemezték, illetve áttekintették az OSEPI internetes oldalán található anyagokat is. Ezen írások átvizsgálása után 83 olyan kulcsszót azonosítottak, amely kifejezetten jellemzőek a szervezetre. Ezek a kifejezések azon témák (például gender, migráció, rasszizmus) szakszavai, amelyeket ebben a kontextusban más szervezetek ritkábban, vagy egyáltalán nem használnak. Ezen kulcsszavakat vetették össze az Európai Parlament jelenlegi ciklusában tett módosító javaslatok (összesen mintegy 85105 javaslatot vizsgáltak meg) szöveges tartalmával. Végül ezen kifejezéseket a megfelelő találatszám és a szavak relevanciája alapján leszűkítették az öt legrelevánsabb szakkifejezésre.
A kutatók által leszűrt öt kifejezés az alábbi: „afrofóbia” (afrophobia, irracionális, vélt vagy valós félelem az Afrikából érkezőkkel és kultúrájukkal szemben); „etnikai profilalkotás” (ethnic profiling, azt a fogalmat jelöli, amikor biztonsági ellenőrzésekre nemzeti, etnikai vagy vallási jellegzetességek alapján választanak ki embereket); „nemek közti bérkülönbség” (gender pay gap); „gyűlölet-bűncselekmény” (hate crime, ez alatt olyan bűncselekményeket értünk, amelyekben a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása); „iszlamofóbia” (islamophobia, irracionális, vélt vagy valós félelem az iszlám vallást követőkkel szemben).
A kifejezések megjelenése a nyilvánosságban
A vizsgált kifejezéseket az OSEPI, az Open Society Foundations és más Soros Györgyhöz köthető szervezetek rendszeresen használnak. Az alábbiakban egy gyűjtést olvashatnak arról, miként, milyen szövegkörnyezetben beszélnek a milliárdoshoz köthető erőközpontok a kulcsfogalmakról.
Afrofóbia és iszlamofóbia
„Az európai fekete embereket célzó afrofóbia és diszkrimináció egyre inkább rejtett módon jelenik meg, mivel a rasszizmus biológiai, áltudományos formái a második világháború következtében megbélyegzettek lettek.” (The Race Equality Directive: a Shadow Report - Open Society Foundations)
„Napjaink Európájában a biológiai, áltudományos rasszizmus hagyományos formái, mint az afrofóbia, az antiszemitizmus és a cigányellenesség, a felszín alatt továbbra is léteznek, az újabb, nyilvánvalóbb faji rasszizmusok mellett.” (Racism in Europe and What To Do About It – Open Society Foundations)
„Az EU számos konkrét lépést tehet, ilyen lenne például az International Decade for People of African Descent (Az afrikai származású emberek nemzetközi évtizede, ENSZ-kezdeményezés) elismerése, valamint egy afrofóbiával foglalkozó uniós koordinátor kinevezése (hasonlóan azokhoz, akik jelenleg az antiszemitizmussal és iszlamofóbiával foglalkoznak).” (A Historic Moment for Europeans of African Descent – OSF)
„Az Európai Bizottságnak egy olyan európai uniós keretrendszert kellene elfogadnia, amely egyrészt az antiszemitizmussal, másrészt az iszlamofóbiával, – valamint rasszizmus más formáival – foglalkozó nemzeti stratégiákat tartalmazza.” (Afropfobia in Europe – European Network Against Racism)
Nemek közti bérkülönbség és nemek közti megkülönböztetés (gender pay gap)
„2018-ban a Kazahsztáni Soros Alapítvány elindította az Open Economy ösztöndíjprogramot, és most az ösztöndíjasok a nők gazdasági szerepének erősítése, a háztartási gazdálkodás és a munkamegosztás, a nemek közötti bérszakadék és a gender statisztika témákban fognak kutatásokat végezni a Gender Economics Research Centerben. Emellett »Gender közgazdaságtan”«címmel új képzést is indítanak a Nemzeti Közgazdaságtudományi Egyetemen.” (First in CA Gender Economics Research Center opened in Almaty – Soros Foundation-Kazakhstan)
„Az An End to Manels II egy kétrészes tanulmánysorozat második része, amelyet a Nyílt Társadalom Alapítványok készített, és célja a társadalmi nemek közti megkülönböztetés megszüntetése Európa magas szintű politikai eseményein.” (An End to Manels II – OSF)
Etnikai profilalkotás
„Az etnikai profilalkotás az emberek faji, etnikai, nemzeti vagy vallási jellemzőik alapján történő kiválasztása biztonsági ellenőrzésekre, vagy igazoltatásokra. Arra a jelenségre utal, amikor a rendfenntartó erők és biztonságért felelős tisztviselők nem az ésszerű gyanú, hanem a faji vagy etnikai identitás alapján döntik el, ki a gyanús.” (Ethnic Profiling: What It Is and Why It Must End – OSF)
„Az etnikai profilalkotás természeténél fogva eltér a jogállamiság alapelvétől: bűnüldöző szervek döntéseinek az egyének személyes magatartásán kell alapulniuk, nem pedig azon, hogy azok mely etnikai, faji, nemzeti vagy vallási csoporthoz tartoznak vagy milyen a megjelenésük.” (International Standards on Ethnic Profiling – OSF)
Gyűlölet-bűncselekmény
„Gyakori tévhit, hogy a gyűlölet-bűncselekmények csak bizonyos csoportok tagjait érintik – például az etnikai, szexuális vagy fizikai megjelenésük alapján célba vett csoportokat. Valójában azonban bárki lehet gyűlöletalapú fenyegetések, támadások, gyilkosságok, megrontás vagy vandalizmus áldozata, mert a gyűlölet-bűncselekményeket mind a valódi, mind a feltételezett identitás motiválja.” (Hate Crimes Don’t Discriminate – OSF)
„Újra a látótérbe került a rasszizmus és a gyűlölet-bűncselekmények valós mértékének bejelentése – a mai napig a legtöbb gyűlölet-bűncselekményt nem jelentik be. Egyes áldozatok nem tudják, hogy mi a gyűlölet-bűncselekmény, vagy hol, hogyan kell jelenteni azt. Tudjuk, mivel rendszeresen beszélünk a migráns közösségekkel, hogy a támadások valóságosak és a félelem valóságos.” (How UK Politicians Laid the Groundwork for Brexit’s Hate Crime Surge – OSF)
Sorosék szókészlete visszaköszön egyes EP-képviselők munkájában
A kutatás alapján jól látszik, hogy az Open Society Foundations köré csoportosuló szervezetek szókészlete gyakran visszaköszön az EP jogalkotással kapcsolatos dokumentumaiban. Az „afrofóbia” kifejezést például 84 alkalommal, az „etnikai profilalkotás” fogalmát 28-szor, a „gender pay gap” kifejezést 379 alkalommal, az „iszlamofóbia” szót pedig 126-szor használták az EP vonatkozó előterjesztéseiben.
Az látszik a kutatásból, hogy túlnyomórészt a baloldali és liberális politikusok számára fontosak ezek a kifejezések. Az „afrofóbia” kifejezést például az esetek 94 százalékában, összesen 79 alkalommal szociáldemokrata, liberális, zöld vagy szélsőbaloldali képviselők használták. Közéjük tartozik a Magyarországot rendszeresen bíráló Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő, valamint Sophia in 't Veld holland liberális európai parlamenti képviselő is. Sophia in 't Veld korábban élesen támadta Magyarországot a kerítésépítés miatt, valamint azért, mert Magyarország nem akar migránsokat befogadni. „Ha magyar lennék, büszke lennék arra, hogy a hazám már képes hozzájárulni a migránsok befogadásához” – mondta 2017 őszén, hozzátéve: „nem kellene lezárni a határokat, mert az »Európa mint bevehetetlen erőd« koncepciója nem működik”.
Sophia in 't Veld egyébként az „etnikai profilalkotás” szót is használta ebben a ciklusban. Az „etnikai profilalkotás” kifejezést egyébként legtöbbször a DK-s Niedermüller Péter használta az EP jogalkotási dokumentumaiban (4 alkalommal), de előkerült a fogalom Cecilia Wikströmnél is. Cecilia Wikström az a svéd liberális politikus, aki kidolgozta az Európai Parlament által elfogadott „Wikström-jelentést”. Ez az a 2017 őszén elfogadott, Jávor Benedek, Szanyi Tibor és Molnár Csaba által is megszavazott jelentés, amely a felülről nyitott, automatikus, kötelező migránskvótát tartalmazza, hozzátéve, hogy annak a tagállamnak, amely nem kíván részt venni az elosztási mechanizmusban, át nem vett migránsonként hat év alatt összesen 450 ezer eurót (140 millió forintot) kellene fizetnie. Érdekesség, hogy az etnikai profilalkotás fogalma 28 alkalommal bukkan fel az EP vizsgált dokumentumaiban, és kizárólag baloldali vagy liberális politikusok éltek ezzel a megfogalmazással.
A „hate crime” szót Soraya Post svéd szociáldemokrata képviselő használta a legtöbbet (27 alkalom), őt a magyar Niedermüller Péter követi (24 alkalom), majd Sophia in 't Veld következik (22 alkalom). A magát antirasszistaként és feministaként meghatározó Soraya Post a saját hazájában is igen aktív. A bevándorlásellenes Svéd Demokratákkal kapcsolatban tavaly például azt nyilatkozta, hogy be kellene tiltani a „rasszizmust támogató szervezeteket”. De gyakran használta a kifejezést az osztrák zöld párti Ulrike Lunacek is, aki többször is foglalkozott már Magyarországgal. 2011-ben például Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnökhöz hasonlította Orbán Viktor miniszterelnököt, és egyike volt azoknak az EP-képviselőknek, akik kiakadtak az Európa Tanács székházában a magyar uniós elnökség idején kiállított Nagy-Magyarország-mintás szőnyegen. Lunacek egyébként jár már Magyarországon is, hiszen a 2013-as Budapest Pride egyik felszólalója volt. A „hate crime” fogalmat egyébként Sargentini és Wikström képviselők is rendszeresen használják.
Az „iszlamofóbia” szót is a baloldali és liberális politikusok használták legtöbbször. A 126 találatból 114 alkalommal szociáldemokrata, liberális, zöld vagy radikális baloldali politikusok beadványaiban szerepelt a kifejezés. A kifejezést legtöbbször a szociáldemokrata Soraya Post (10 alkalom) használta ebben a ciklusban, a DK-s Niedermüller Péter ötször, a zöld Lunacek pedig háromszor élt ezzel a szóval. De használta a kifejezést a volt LMP-s Meszerics Tamás, Sargentini, valamint a liberális Sophia in 't Veld is.
A kulcsszavak és Sorosék „megbízható szövetségesei”
A vizsgált kifejezéseket használó képviselők amellett, hogy túlnyomórészt balliberális politikusok, a Nyílt Társadalom Alapítványhoz is köthetőek – legalábbis a Soros György által alapított szervezet saját adatbázisa szerint.
A kulcsszavakat tartalmazó indítványok szerzőinek listáját összevetve a magyar származású amerikai milliárdos által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok belső adatbázisából 2016-ban kiszivárgott „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” nevű kiadványban szereplő 226 EP-képviselővel, megállapítható a jelentős átfedés.
Az „afrofóbia” kifejezés 84 alkalommal szerepelt módosítókban, ebből 74 alkalommal az OSF által pártolt politikusok használták. A kifejezést legtöbb alkalommal használó 20 képviselő közül 18-an szerepelnek a „megbízható szövetségesek” között.
Az „etnikai profilalkotás” kifejezést 28 alkalomból 26-szor a „megbízható szövetségesek” használták, a témában indítványt benyújtó 21 képviselőből 19 közülük való.
A „gender pay gap” kifejezést 379 alkalommal használták, ebből 197-szer a Nyílt Társadalom Alapítvány szövetségesei. Az első 20 leggyakoribb használó közül 14-en kerültek ki közülük.
A „hate crime” kifejezés 497 alkalommal szerepelt, 394-szer használták a Sorosék által „megbízhatónak” ítélt politikusok, az első 20 helyezett közül 18-an.
Az „iszlamofóbia” 126-szor szerepelt módosító indítványokban, ebből 109-szer Sorosék „szövetségeseinek” beadványaiban. Az első 26 leggyakoribb felhasználó mind-mind szerepel a Nyílt Társadalom Alapítványok „megbízható szövetségeseinek” listáján.
A kifejezések gyakori használói a bizottságokban
Készült statisztika arról is, hogy az Európai Parlament mely szakbizottságainak tagjai használták legtöbbször a fenti kifejezéseket. A legnagyobb gyakorisággal a Sargentini-jelentést előkészítő LIBE Bizottság ülésein találkozunk a fogalmakkal. Az öt kifejezésből négy esetében (afrofóbia, etnikai profilalkotás, iszlamofóbia, „hate crime”) abszolút rekorder a LIBE. A „gender gay gap” kifejezés – érthető módon – az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságában helyet foglaló képviselők használták a legtöbbet, ezt viszont már egyből a LIBE Bizottság követi.
Az alábbi grafikonokon az látható, hogy az egyes kifejezéseket milyen arányban használták az egyes bizottságok képviselői.