Tényleg pénzbüntetéssel sújtaná Brüsszel a migránsokat be nem fogadó tagállamokat?

Miközben a magyar kormány plakátokon hirdeti, hogy Brüsszel pénzbüntetéssel és uniós pénzek megvonásával büntetné a migrációt elutasító tagállamokat, az Európai Bizottság teljes tagadásban van. Tényleg pénzzel büntetne Brüsszel, vagy csak a kormány kampányol ezzel?

Utánanéztük, kinek van igaza. 

 Az alábbiakban kronologikus sorrendben tárgyaljuk az uniós intézmények által e tárgykörben megfogalmazott javaslatokat.

A 2015-ös nagy migrációs válságot követően az Európai Bizottság 2016. május 4-én mutatta be a dublini rendszer reformjára vonatkozó javaslatát. A Juncker vezette testület egy olyan kvótacsomag létrehozását javasolta, amely felső határ nélküli automatikus elosztási mechanizmust javasolt a migrációs válság kezelésére, és menedékkérőnként 250 ezer eurós (77,5 millió forintos) „szolidaritási hozzájárulást” irányzott elő azoknak a tagállamoknak, amelyek nem akarnak részt venni az áthelyezésben.

Fontos elmondani, hogy

Ahhoz, hogy a Bizottság tervezetéből minden tagállamra kötelező jogszabály legyen, rendes jogalkotási eljárásra van szükség. Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlamentnek a Belügyminiszterek Tanácsával együtt jóvá kell hagyja azt. Az Európai Parlamentben elegendő az egyszerű többség egy előterjesztés elfogadásához, a Belügyminiszterek Tanácsában viszont már minősített többségre van szükség. Utóbbiról akkor beszélünk, ha az alábbi két feltétel teljesül: a tagállamok 55%‑a (vagyis a gyakorlatban a 28 tagállamból 16) a javaslat mellett szavaz, és a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65%‑át képviselik.

Nem szükséges tehát egyhangúság a kvóta elfogadásához, nem vétózhat egyetlen tagállam sem. Amennyiben van az EU-ban 16 olyan tagállam, amelyek támogatja a kvótát (a nyugat-európai, a skandináv, valamint a dél-európai országok támogatják, a V4-ek élesen ellenzik), akkor a javaslatból egy pillanat alatt jogszabály lehet.

A Bizottság egyébként

Közleményükben így fogalmaznak: „már a Bizottság eredeti, 2016-os javaslatában is volt egy olyan lehetőség, amely szerint a tagállamok pénzügyi hozzájárulással is kiválthatnák a menedékkérők átvételét. A végső jogszabályról az Európai Parlamentnek és a tagállami minisztereket tömörítő Tanácsnak közösen kell döntenie.”

A különbség csak az, hogy míg a kormány „pénzbüntetésről” beszél, addig a Bizottság „pénzügyi hozzájárulásról”. 

A dublini rendszer tervezett reformjáról a 2016-os bizottsági javaslat óta sem tett le Brüsszel. A migránsok szétosztásából kimaradó tagállamokra kirótt pénzügyi büntetést az Európai Parlament többször is megszavazta, legutóbb 2017. november 16-án.  A 2017 novemberében elfogadott Wikström-jelentés, melyet egyébként Jávor Benedek, Szanyi Tibor és Molnár Csaba is megszavazott, a pénzbüntetésekről, némileg változtatva a Bizottság 250 ezer eurós javaslatán, a következőképpen rendelkezik: „létre kell hozni egy alapot („dublini tartalékalap”), és a korrekciós célú elosztási mechanizmusban részt nem vevő tagállamnak minden el nem fogadott kérelmező után, akit hozzá osztottak volna el, az első és a második évben 50 000 eurót, a harmadik és a negyedik évben 75 000 eurót, az ötödik és a rákövetkező években pedig 100 000 eurót kell befizetnie az alapba.”

A javaslat szerint tehát egy be nem fogadott migráns után

Összehasonlításképp érdemes megjegyezni, hogy Magyarország a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban a Porfolio számításai szerint körülbelül 7000 milliárd forint kohéziós pénzt kapott.

Ha megnézzük, hogy az egy főre, azaz egy magyar állampolgárra jutó támogatások összege mekkora, akkor ezt a 7000 milliárd forintot kell leosztani a 10 millió (pontosabban már csak 9,7 millió) magyar állampolgárral. Az eredmény: nagyjából 700 ezer forint minden magyar állampolgár után. Miközben tehát az egy főre jutó uniós támogatás az egymillió forintot sem éri el, aközben minden át nem vett migráns után 140 millió forintot fizettetne ki a tagállamokkal Cecilia Wikström.

Az arányok egyébként ennél is rosszabbak, hiszen Magyarország nem csak kivesz az uniós kasszából, hanem be is fizet, így az egy főre jutó támogatás még a 700 ezer forintnál is alacsonyabb.