Ismeretes, a holland szenátus tavaly júniusban fogadta el a törvényt, amit a parlament alsóháza 2016-ban hagyott jóvá. A döntés ellen többen kritikával éltek, így a holland Államtanács részéről is aggályok merültek fel. A szervezet indoklása szerint az intézkedés szükségességéről és hasznosságáról nem történt megfelelő tájékoztatás, és egy 2015-ös nyilatkozatban úgy ítélték meg, hogy az a „vallásszabadsághoz való jogot sérti”.
A Neokohn Amszterdam polgármesterét, Femke Halsemát idézte, aki szintén azt vetítette előre, hogy nem hajlandó támogatni a törvényt, amiről azt mondta, hogy nem lesznek következményei a holland főváros területén. Rotterdam és Utrecht első ember is jelezte: nem fognak büntetéseket kiszabni azok esetében, akik megszegik a jogszabályt.
Mark Rutte miniszterelnök azonban velük szemben azt hangsúlyozta: a tilalom mindenkire vonatkozik, beleértve a nagyvárosok lakóit is. Bár a tömegközlekedésért felelős vállalatok szintén kétségekkel fogadták a törvényről szóló híreket. Többen ugyanis attól tartanak, hogy fennakadást okozhat, ha valaki eltakart arccal száll a járművekre, és a rendőrség sem lesz kész hatékonyan fellépni ilyen esetekben.