Tovább csökkent Németországban a hagyományos néppártok taglétszáma

Tavaly is folytatódott Németországban a hagyományos néppártok taglétszámának csökkenése, a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ismét több ezer tagot veszített, az ellenzéki pártok többségénél viszont a taglétszám emelkedését regisztrálták 2018-ban egy kedden megjelent összesítés szerint. 

A szövetségi kormányt alkotó koalíció legnagyobb pártja, a CDU szenvedte el a legnagyobb veszteséget, taglétszáma a tavaly év elején regisztrált 426 ezer főről 11 ezerrel 415 ezerre csökkent. A csak Bajorországban működő CSU létszáma 141 400-ról 139 ezerre csökkent. 

Az SPD mintegy ötezer tagot veszített, létszáma 443 ezerről 438 ezerre süllyedt.

A hagyományos néppártok tagságának csökkenése a kilencvenes évek eleje, Németország újraegyesítésének időszaka óta tart. Az SPD taglétszáma 1990-ben 950 ezer körül volt, CDU-s párttagkönyvvel pedig csaknem 800 ezren rendelkeztek. Azóta a két párt fej-fej mellett halad szakadatlanul lefelé. Taglétszámuk 2011 végére süllyedt a lélektani határként számon tartott félmilliós határ alá. A fogyatkozás nemcsak a kilépések, hanem elsősorban a tagság elöregedésének és az új belépők csekély számának tulajdonítható.

A szövetségi parlament (Bundestag) ellenzéki oldalán is a taglétszám csökkenése a meghatározó trend, de 2018 kivétel volt, egyik pártnál sem regisztráltak csökkenést, és a legtöbb párt növelte tagjainak számát.

Az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) létszáma nem változott az egy évvel korábbi 62 ezer főhöz képest. Azonban hosszabb távot tekintve az egykori NDK állampártjának utószervezetéből kifejlődött párt is zsugorodik, az ország újraegyesítésének idején még nagyságrendekkel több, csaknem 300 ezer tagja volt. 

A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) létszáma tavaly 63 ezer főről 64 ezer főre emelkedett. A Bundestagba négy év parlamenten kívüli politizálás után 2017-ben visszakerült párt így nagyjából ugyanott tart, mint az évtized elején, de elmarad a tíz évvel ezelőtti, 2009-es szinthez képest, amikor még több mint 72 ezren fizették a tagdíjat. 

Továbbra is Bundestag új ereje, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a legalacsonyabb taglétszámú párt, a 2013-ban alapított és a szövetségi parlamentbe 2017-ben bekerült párt tagsága tavaly mintegy ezer fővel emelkedett, és így meghaladta a 33 600-at. 

Tavaly ismét az Zöldek vonzották a legtöbb embert tagjaik közé, létszámuk tízezer fővel 75 ezerre emelkedett.  

A Zöldek pártja kétszeresen is kivétel, nemcsak 2018-hoz képest, hanem 1990-hez viszonyítva is bővült a tagság. A balközép irányultságú ökopárt így a taglétszám alapján az újraegyesített Németország eddigi történetének legsikeresebb politikai alakulata.

(MTI)