Az EU olyan egyezményt kötött, mint egy nagy katonai háború vesztese

Egyre nagyobb hullámokat ver az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti vámmegállapodás, amelyből egyértelmű, hogy utóbbi jött ki nyertesen. Sebestyén Géza elemzése.

Bukarestben tárgyalt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki romániai tárgyalópartnereivel a kétoldalú kérdések mellett uniós kérdéseket is érintetett, a Magyarország ellen indult eljárásokat is napirendre vették.
Nem az európai parlamenti (EP-) választási kampányban kell a Magyarország ellen politikai megfontolásból indított hetes cikkely szerinti eljárást megtárgyalni, de ezen a téren az Európai Unió soros elnökségét ellátó Románia részéről „nem hiányzik a jó szándék” – mondta Gulyás Gergely az MTI-nek hétfőn, miután George Ciambával, a román kormány európai ügyekért felelős miniszterével tárgyalt Bukarestben.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter leszögezte: az eljárást egyértelműen Magyarország bevándorláspolitikája miatt indították az EP-ben többségben lévő bevándorláspárti erők. „Mi azt reméljük, hogy a májusi EP-választásokon ezek a parlamenti erőviszonyok alapvetően megváltoznak, és ha így lesz, akkor ezt az eljárást sem kell sokáig folytatni” – mondta Gulyás Gergely.
Vannak közös ügyek
Úgy értékelte: a bevándorlás kérdésében hasonló a román és a magyar álláspont, Románia szerint is meg kell akadályozni az illegális bevándorlást, a román elnökség egyik célja pedig éppen a belső határellenőrzés nélküli övezethez való csatlakozás. Románia felkészült arra, hogy a schengeni térség tagja legyen, és Magyarország épp ezért nem tartja szerencsésnek a csatlakozás ügyét más feltételekkel összekötni.
Gulyás Gergely szerint számtalan nagy jelentőségű, Magyarországot is közvetlenül érintő ügy szerepel napirenden a román uniós elnökség idején, és köztük vannak olyanok is, ahol közös magyar-román érdekek vannak. Ezek közül a következő hétéves EU-ciklus költségvetését emelte ki. Mind Magyarország, mind Románia azt szeretné, ha sem a kohéziós-, sem az agrártámogatások nem csökkennének, és ha a tagállamok a befizetéseiket növelni tudnák, pótolva a brit kilépés miatt kieső költségvetési forrásokat.
"Az is egyértelműen közös érdek, hogy Dél- és Közép-Európa között ne lehessen olyan feszültséget kelteni, ami megnehezíti a költségvetés elfogadását, ezért úgy gondoljuk, hogy az előterjesztett (költségvetési) javaslat arra semmiképpen nem alkalmas, hogy ezt most el tudjuk fogadni, de egyáltalán nem mindegy, melyek azok az ügyek, amelyek a legfontosabb eldöntendő kérdések közé kerülnek, és a román elnökség alatt ezeket a kérdéseket meg kell határozni"- magyarázta Gulyás Gergely.
Valódi magyar joggyakorlás a cél
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel is találkozott Bukarestben, akivel egyebek mellett az EP-választásokra történő felkészülésről beszéltek. „Reméljük, hogy erős RMDSZ-képviselet lehet ez EP-ben. Ez egyszerre erősíti a magyar képviseletet és a néppárti frakciót” – mondta Gulyás Gergely. Megbeszélésükön az RMDSZ elnöke a romániai magyar közösséget érintő időszerű ügyekről, egyebek mellett a marosvásárhelyi magyar orvosképzés körüli gondokról is beszámolt.
„Azt reméljük, a román politika elég erős lesz ahhoz, hogy ezeket úgy oldja meg, hogy ne elnyomni akarja a nemzeti kisebbségeket, hanem azokat a jogokat, amelyeket már eddig is élveztek, vagy pedig törvények garantálnak számukra, a jövőben valóban gyakorolhassák” – jelentette ki Gulyás Gergely. Magyarország számára mindig is a jószomszédi viszony feltételeként értelmezett kulcskérdés marad az, hogy a Romániában élő magyarság milyen mértékben tudja anyanyelvét használni, anyanyelvén tanulni, és hogy milyen feltételek adottak ahhoz, hogy szülőföldjén magyarként élhessen – mutatott rá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
(MTI)