A Száhel-övezet államai egy tizenkét éves akcióterv keretében 350 milliárd eurót (111 ezer milliárd forint) terveznek klímavédelemre költeni a párizsi klímaegyezmény régiójukra vonatkozó célkitűzéseinek valóra váltására.
Tizenhét térségbeli állam képviselői gyűltek össze hétfőn Niger fővárosában, Niameyben az akcióterv jóváhagyására. Az éghajlatváltozás által különösen erősen sújtott afrikai térségben már napjainkban is számos térség szenved a hosszantartó aszályoktól, amelyek katasztrofális következményekkel vannak a helyi lakosságra.
Almoustapha Garba nigeri környezetvédelmi miniszter szerint az akcióterv összesen hat projektre összpontosít, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését szolgálják. Mint mondta, ezek az erőfeszítések mindenekelőtt a Száhel-övezet mintegy ötszáz millió lakójának hivatottak segíteni megbirkózni a klímaváltozás következményeivel.
„Továbbra is olyan helyzet következményeit vagyunk kénytelenek elviselni, amiért nem mi vagyunk a felelősek” – jelentette ki Mahamadou Issoufou nigeri elnök az egynapos száheli klímacsúcs előtt. A résztvevő államok már kedden el akarnak indítani egy 364 milliárd forintnak megfelelő sürgősségi programot az éghajlatváltozás következményeinek kezelésére.
Issoufous hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás a térséget sújtó aszály fokozódásához vezet a sivatag további térnyerésével, valamint a vízkészletek és legelőterületek megcsappanásával, illetve az emberek további elszegényedésével.
A nigeri elnök felhívta a figyelmet, hogy mindez veszélyt jelent a térség biztonságára. Ezzel összefüggésben a Boko Haram terrorszervezetet említette, amelynek megerősödése – mint azt kifejtette – kapcsolatban áll az egyre zsugorodó Csád-tó körül élők elszegényedésével. Kiemelte, hogy a szegénység emellett egyre többeket kényszerít menekülésre a régióból.
Nagy valószínűséggel a Száhel-övezet egyike lesz azon térségeknek, ahonnan a 2050-re világszerte jósolt 250 millió migráns egy része származni fog – mondta Issoufou.
A konferencián résztvevő államok a világ legszegényebb országai közé tartoznak. Költségvetésük jelentős része külföldi támogatóktól származik.
(MTI)
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Erőre kapó terroristák és nélkülöző százmilliók határozzák meg a Száhelövezetet, Ruanda és Kongó között pedig az amerikai vezetés igyekszik békét teremteni.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
A történteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hagyta szó nélkül, szerinte nem véletlen akció volt.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
