Eközben a Madrid közelében lévő Elesettek Völgyében, ahol Franco sírja található, szintén több százan vonultak fel, ők azonban épp a Caudillo emlékének megőrzése, tetteinek felmagasztalása ellen. Felolvasott kiáltványukban követelték Franco exhumálását, valamint egyebek mellett azt, hogy a földi maradványait őrző bazilika ne legyen szent hely többé.
Barcelonában Gerardo Pisarello polgármester-helyettes vasárnap bejelentette: kezdeményezik, hogy az önkormányzat vonja vissza a Franco-tábornoknak 1964-ben adományozott békedíjat, amelyet a spanyol polgárháború befejezésének 25. évfordulójára a kapott a várostól. A javaslat célja, hogy szakítsanak „a francoizmus ideológiai és szimbolikus büntetlenségével”. Várhatóan január végén szavazhat róla a városi közgyűlés.
A júniusban hatalomra került szocialista spanyol kormány egyik első bejelentése volt Franco-tábornok exhumálása a Madrid melletti Elesettek Völgyében található bazilikából, arra hivatkozva, hogy „egy demokratikus rendszerben egy diktátornak nem lehet mauzóleuma”. A spanyol parlament jóváhagyta a kormány döntését, azonban arról még vita zajlik, hogy hol temessék újra. A család ugyanis ragaszkodik a Madrid belvárosában található Almudena-katedrálishoz, a kabinet szerint viszont félő, hogy abból a fasiszták zarándokhelye lenne, így más megoldást keres. Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco rendszere.