A lengyel igazságügyi reform ügyében Varsó kész megvédeni álláspontját az Európai Bíróság előtt – reagált a lengyel kormányszóvivő az Európai Bizottság újabb Lengyelországgal szembeni lépésére.
Varsó kész megvédeni álláspontját az Európai Bíróság előtt a lengyel igazságügyi reform ügyében – reagált hétfőn Joanna Kopcinska lengyel kormányszóvivő arra a bejelentésre, hogy az Európai Bizottság (EB) újabb lépést tett a Lengyelországgal szemben folytatott jogsértési eljárásban.
Az EB hétfőn közölte: a luxembourgi székhelyű uniós törvényszék elé utalják a legfelsőbb bíróságra vonatkozó lengyel törvényt.
Kopcinska emlékeztetett, hogy az ügyben Varsó és Brüsszel között sok hónapja alapvető nézeteltérés áll fenn. Mint mondta, a lengyel kormány az EB-nek az utóbbi hónapokban továbbított levelekben részletesen kifejtette álláspontját, amelyet kész megvédeni az Európai Bíróság előtt.
Arra vonatkozóan, hogy az EB arra is felkérte az Európai Bíróságot, hogy rendeljen el ideiglenes intézkedéseket a vitatott jogszabály előtti helyzet visszaállítására, Kopcinska leszögezte: ezek „természetüknél fogva csak a jövőbeni ítélet végrehajtását nehezítő fejleményekre vonatkozhatnak”.
Stanislaw Karczewski, a lengyel felsőház elnöke korábban reményét fejezte ki, hogy az Európai Bíróság elutasítja az EB panaszát. Leszögezte: a varsói kormány „nagyon erős, érdemi jogi érvekkel” rendelkezik az adott témában.
A legfelsőbb bíróság nevében a testület egyik tagja, Krzysztof Raczka szólalt fel, s reményének adott hangot, hogy az EB döntése nyomán Lengyelországban „kezd visszaállni a 21. század demokratikus államához illő állapot”.
Jan Grabiec, a fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform szóvivője szerint az EB lépése „Lengyelország uniós tagságának védelmét” jelenti. Szerinte a nyugdíjkor csökkentése egyet jelent azzal, hogy a bírákat a kormánypárt alá rendelik, ami által sérül a jogállamiság.
A legfelsőbb bíróságról szóló, áprilisban hatályba lépett törvény értelmében több bíró már nyugállományba került. A jogszabályban 70-ről 65 évre csökkentették a legfelsőbb bíróság tagjaira vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Ezt a testület korábbi 72 tagja közül 27-en már elérték, a törvény nyomán közülük csak azokat nyugdíjazták, akik nem jelezték maradási szándékukat.
Tizenhat bíró mandátuma meghosszabbítását kérte, közülük 5 esetben Andrzej Duda elnök, az országos igazságszolgáltatási tanács véleményére is támaszkodva, meg is hosszabbította a szolgálati időt.
Duda egyúttal múlt héten 10 bírót nevezett ki a legfelsőbb bíróság újonnan kialakított fegyelmi kamarájába.
Az EB által az uniós bíróság elé továbbítandó panasz formálisan nem függ össze egy másik, Varsóval szemben szintén az igazságügyi reform miatt indított, az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárással, amelyet az EB 2017 végén kezdeményezett.
(MTI)
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
Bármennyire is igyekezett a mostani liberális kormányzat, nagyon is él és virágzik a lengyel nemzeti gondolat és a lengyel–magyar barátság. A varsói Függetlenség Menetén jártunk.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Naby Keita szereti Budapestet és hálás az FTC-nek.
A miniszterelnöki főtanácsadó nem kertelt: a cseh és lengyel példa világosan megmutatja, mi várna ránk. Aki eddig kételkedett a rezsicsökkentés fontosságában, az most feketén-fehéren láthatja, mekkora veszély fenyegeti a háztartásokat.
