„Rendkívül kemény választ” helyezett kilátásba a konstantinápolyi patriarchátusnak az orosz ortodox egyház arra az esetre, ha az jóváhagyja az ukrán ortodox egyház függetlenségét.
„Rendkívül kemény választ” helyezett kilátásba a konstantinápolyi patriarchátusnak az orosz ortodox egyház arra az esetre, ha az jóváhagyja az ukrán ortodox egyház függetlenségét.
Vlagyimir Legojda, a moszkvai patriarchátus szinódusi sajtó- és közönségkapcsolatok osztályának vezetője a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva vasárnap kijelentette: az orosz ortodox egyház a végsőkig arra fog törekedni, hogy meggyőzze a konstantinápolyi patriarchátust, „tartózkodjon az Ukrajna egyházi ügyeibe való beavatkozástól”.
A moszkvai szinódus szombaton rendkívüli nyilatkozatban fejezte ki „határozott tiltakozását és mély felháborodását” amiatt, hogy I. Bartolomaiosz, Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája kijevi exarchává (külső egyházmegyei vezetővé) nevezte ki az Egyesült Államokból Daniel (Danyiil) pamphiloni érseket, Kanadából pedig Ilarion edmontoni püspököt „az ukrajnai ortodox egyház autokefáliájának megadása előkészítésének keretei között”.
Ezt azután tette, hogy a hónap elején az ortodox egyházak püspökeinek háromnapos isztambuli tanácskozásán nem született döntés a független ukrán egyház megteremtéséről. A fórumon I. Bartolomaiosz kijelentette, hogy az ukrán elnök és az önjelölt „kijevi pátriárka”, Filaret felkérésére vállalja a kezdeményezést az ukrajnai megosztottság meghaladásának ügyében, mert „Oroszország, mint a jelenlegi ukrajnai fájdalmas helyzet felelőse, nem képes megoldani a problémát”.
A Bartolomaiosz által kinevezett mindkét észak-amerikai főpap az orosz ortodox egyház szempontjából „szakadár” ukrán egyházat képviseli, miközben a moszkvai patriarchátus a saját kánoni területének tekinti Ukrajnát.
A moszkvai szinódus hétvégi állásfoglalásában kifogásolta, hogy Bartolomaiosz Kirill orosz pátriárkával és Onufrij kijevi metropolitával való egyeztetés nélkül, az egyházmegye vezetésének egyöntetű akarata ellenére döntött arról, hogy autokefáliát („saját fejűséget”, önállóságot) biztosít „Ukrajna ortodox hívőinek”. Moszkva álláspontja szerint a konstantinápolyi egyházi vezető történelmi tényeket hamisan értelmezve hivatkozik arra, hogy olyan kizárólagos hatalmi kompetenciái vannak, „amelyekkel valójában nem rendelkezik, és sohasem rendelkezett”.
Az orosz szinódus szerint Bartolomaiosz zsákutcába vezeti az orosz és a konstantinápolyi egyház viszonyát, "és valós veszélyt jelent" a világ ortodoxiája számára. Ilarion volokolamszki metropolita, a moszkvai patriarchátus külügyeinek irányítója a Rosszija 24 hírtelevízióban szombaton kilátásba helyezte a kapcsolatok megszakítását Konstantinápollyal.
Ilarion arra is figyelmeztetett, hogy az autokefáliát mint az egyházszakadás törvényesítését, megítélése szerint az ukrajnai hívők többsége nem fogja elfogadni. A metropolita szerint a „kánoni ukrajnai egyháznak” 12 ezer gyülekezete és több mint 200 kolostora van. Rámutatott, hogy amíg a Kijevi Rusz megkeresztelésének 1030. évfordulóján az ukrán fővárosban a hivatalos egyház 200 ezer követője tartott körmenetet, addig a „szakadárok” tizedannyian voltak. Felemlegette, hogy a konstantinápolyi pátriárkák a moszkvai egyházi vezetőkhöz intézett leveleiket „Nagy-, Kis- és Fehéroroszország pátriárkájának” címezték. Ezzel vitatta azt az állítást, amely szerint a kijevi egyházmegye a 17. század végén csak ideiglenesen került a moszkvai patriarchátus kötelékébe.
A jelenlegi állás szerint a nemzetközileg hivatalosnak tekintett ukrán ortodox egyház széles autonómiajogokkal ugyan, de a moszkvai patriarchátus része. A kijevi patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház 1992-ben, egyházszakadás révén jött létre, a többi autokefál egyház nem ismerte el.
Napjainkban az ortodoxia 15 autokefál részegyházra oszlik, négy ősi patriarchátus és önálló nemzeti egyház alkotja az ortodoxiát. Pápájuk, központosított egyházszervezetük nincs. A konstantinápolyi patriarchátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, a pátriárka az ortodox klérus szemében „első az egyenlők között”, ám fennhatóságát a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító moszkvai patriarchátus nem ismeri el.
Petro Porosenko ukrán elnök 2018. április 17-én fordult I. Bartolomaioszhoz azzal a kéréssel, hogy adjon ki bullát az egységes ukrajnai helyi egyház megalapításáról.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Philip Pilkington szerint „semmi szükség vad összeesküvés-elméletekre”, a napnál is világosabb, hogy mi történt.
Az ukrán külügyi szóvivőnek már gyanúsítottja is van.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Deák Dániel és Nógrádi György szerint az energiaellátásért folyó globális küzdelem újabb állomását láthatjuk a Török Áramlat elleni vajdasági robbantási kísérletben.
A Hotel Lentulai húsvéti epizódjában a kormányfő az Európai Unió háborús stratégiáját is jellemezte, miközben saját magát „született válságkezelőként” határozta meg.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
