Úgy vélte, menekültválság máshol van, például Libanonban, Pakisztánban, Kenyában vagy Kolumbiában. Európa viszont „a megszállottja lett egy válságnak, amely az eltorzult politikai valóságérzékelésből fakad”, és így „nem is látja meg, hogy hol van a legtöbb menekült”.
Felvetette: vajon miért van az, hogy a UNCHR 50 százalékos alulfinanszírozottságtól sújtva folytatja programjait? Hozzátette: Európa nem képes megfelelő forrásokat biztosítani arra, hogy „helyben kezeljük a válságokat”. „Erről kellene vitatkozni ahelyett, hogy néhány hajóról veszekedünk” – mondta az olasz diplomata. Kiemelte, hogy a menekültek bevándorlását „sajnos gyakran nagy problémának állítják be, holott az érkezők száma erősen csökkent” Európában. Ez „megnehezíti a megoldások keresését”.
A menekültügy „állandó problematizálása a félelem, sőt az ellenségesség légkörét” alakítja ki, ami „nagyon veszélyes”. Ennek a tevékenységnek az eredménye egy „ördögi kör: a hangulat felszítása erősíti a migrációelleneseket, ami még tovább nehezíti a megoldások keresését” – fejtette ki Filippo Grandi. Hangsúlyozta, hogy 2015-ben valóban „nagyon sok ember érkezett”, és Európa felkészültsége nem volt megfelelő, most viszont „abszolút kezelhető” a helyzet, ezért most kell kialakítani azokat a mechanizmusokat, amelyekre Európának szüksége lenne egy esetleges újabb menekülthullám kezelésre.