Nem adta fel az EU-csatlakozást Törökország

Törökország számára a július 9-én bevezetett végrehajtó elnöki rendszer keretében is elsődlegesek az európai uniós csatlakozáshoz szükséges reformok – jelentette ki Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter kedden Ankarában a kormányzati „reform akciócsoport” (REG) ülését követő sajtótájékoztatón. A REG-et Çavuşoğlu, valamint Abdulhamit Gül igazságügyi, Berat Albayrak kincstári és pénzügy-, továbbá Süleyman Soylu belügyminiszter alkotja.

Fontosak lesznek az emberi jogok 

Çavuşoğlu a sajtótájékoztatón leszögezte: Törökország az erőfeszítéseiért cserébe mind a 2016-os menekültügyi megállapodással ígért schengeni vízummentességre, mind a vámunió frissítéséről szóló tárgyalások újraindítására igényt tart, és nem szeretné, ha ezekben a folyamatokban politikai akadályok merülnének fel.

A külügyér megerősítette azt a korábbi nyilatkozatát is, hogy Ausztria EU-s soros elnöksége alatt, tehát július eleje és december vége között Ankara nem számít pozitív fejleményekre a török-uniós kapcsolatokban, különösen a csatlakozási folyamat újabb fejezeteinek esetleges megnyitását illetően.

Abdulhamit Gül, az igazságügyi tárca vezetője, szerdai felszólalásában megfogadta, hogy Ankara nagyobb hangsúlyt helyez az emberi jogok, illetve a szabadságjogok fejlesztésére és az elnöki rendszernek köszönhetően növeli az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Berat Albayrak pénzügyminiszter bejelentette, hogy a jövő héten az Egyesült Királyságba, szeptember második felében pedig Németországba látogat.

A REG üléseit az a török európai uniós igazgatóság szervezi, amely korábban önálló minisztériumként működött, de július 9. után a külügyminisztériumhoz csatolták. A politikai reformok előkészítésében és végrehajtásában szerepet vállaló REG a mostanit megelőzően három alkalommal ült össze: 2014 novemberében, 2015 februárjában és 2015 decemberében.

Elakadt a csatlakozási folyamat

Ankara és Bécs viszonya különösen feszült a 2016. júliusi törökországi puccskísérlet miatti megtorló hatósági intézkedések kezdete óta. Ráadásul az osztrák hatóságok idén áprilisban betiltották a június 24-ei előrehozott török államfő- és parlamenti választás ausztriai kampányeseményeit. Bécs június első felében továbbá arról is döntött, hogy „a politikai iszlám elleni fellépés jegyében” kiutasít több, külföldről támogatott imámot, és bezárat hét mecsetet, köztük egy olyat is, amelyet a helyi török közösség finanszíroz.

Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től tagjelöltje lett, 2005-ben pedig a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások, de a folyamat az utóbbi másfél évben holtpontra jutott. Az unió 2016 decemberében döntött úgy, hogy a 2016. júliusi törökországi puccskísérletet követő elnyomó intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. A 35 megvitatandó fejezet közül eddig csak 16 fejezetet sikerült megnyitni, és mindössze egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet.

Törökországban július 9-től a végrehajtó hatalom feje már nem a kormány, hanem az államfő. Az alkotmánymódosítással a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény is megszűnt, és az elnökre szállt át a teljes kormányfői jogkör. A minisztériumok ezentúl az elnöki hivatalhoz tartoznak.

(MTI)