A halálbüntetés lehetősége nem feltétlenül jelent akadályt a terrorveszélyes külföldiek kitoloncolásában – döntött hétfőn a német alkotmánybíróság.
Nem akadályozhatja meg feltétlenül a terrorveszélyes külföldiek kitoloncolását, hogy a hazájukban létezik a halálbüntetés intézménye – döntött hétfőn a német alkotmánybíróság.
A testület kimondta, hogy nem ellentétes az alaptörvénnyel egy terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott közveszélyes külföldi kitoloncolása akkor sem, ha halálbüntetés fenyegeti hazájában, amennyiben biztosított, hogy az esetleges halálbüntetést nem hajtják végre, és biztosított az is, hogy van jogi és tényleges lehetősége arra, hogy visszanyerje szabadságát.
Az alkotmánybíróság a döntéssel elutasította egy tunéziai állampolgár keresetét, aki a hazatoloncolását akarta megakadályozni. Az indoklásban kiemelték az ügy előző szakaszában eljáró szövetségi közigazgatási bíróság megállapításait, amely szerint Tunéziában nem hajtják végre a jogerősen kiszabott halálbüntetéseket, hanem államfői kegyelemmel életfogytiglani szabadságvesztés büntetéssé változtatják, és az elítélt a büntetés első 15 évének letöltése után egy újabb eljárás megindításával visszanyerheti a szabadságát.
A 37 éves tunéziai férfi álnéven, menedékkérőként érkezett Németországba 2015-ben. Szíriai állampolgárnak mondta magát. A német hatóságok nyomoznak ellene az Iszlám Állam nevű terrorszervezet támogatásának gyanújával, a tunéziai hatóságok pedig 2016-ban a kiadatását kérték, arra hivatkozva, hogy a tuniszi Bardo Múzeumban 2015 márciusában elkövetett, 21 halálos áldozatot követelő terrortámadás felelősei között van.
Az alkotmánybírósági döntés megnyithatja az utat egy sor további ügy lezárásához, például az al-Kaida iszlamista terrorszervezet néhai vezetője, Oszama bin Laden egyik állítólagos volt testőrének esetében. A 42 éves tunéziai férfi ügye csaknem egy évtizede húzódik, és országos feltűnést keltett a napokban, mert a német sajtó megírta, hogy szociális segélyből él, és a hatóságok nem tudják eltávolítani az országból.
Helmut Teichmann, a szövetségi belügyminisztérium államtitkára május elején elmondta: amennyiben az alkotmánybíróság a tárca várakozásának megfelelően arra a megállapításra jut, hogy nem ellentétes az alaptörvénnyel a kitoloncolás olyan országokba, ahol jogilag még létezik a halálbüntetés, de gyakorlatilag már nincsen, a hatóságok ismét elindítják a közveszélyes iszlamistaként számon tartott tunéziai férfi hazatoloncolására irányuló eljárást, és még az idén nyáron vissza is juttathatják az észak-afrikai országba.
(MTI)
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
A portál információi szerint Oroszország kivonulóban van Szíriából, noha a Kreml arról beszél: barátsággal és szeretettel fordulnak az Aszadot megbuktató, győztes lázadókhoz, a tárgyalásaik pedig már folynak velük.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
Oroszország megkezdte az Észak-Koreából átvezényelt katonák bevetését az ukrán erők elleni támadásokban.
A La Voix du Nord című regionális lap szerint a gyanúsított egy 20-as évei elején járó férfi.
