Can Dündart elsőfokon 5 év 10 hónap börtönre ítélték, de az újságíró gyorsan Németországba távozott. Azt mondta, a török igazságszolgáltatásban bízni olyan, mint „önként guillotine alá feküdni”.
Egy isztambuli bíróság hétfőn letartóztatási parancsot adott ki a Cumhuriyet című török kormánykritikus napilap Németországban élő korábbi főszerkesztője, Can Dündar ellen, egyúttal arra kérte a török kormányt, hogy helyeztesse a férfit az Interpol vörös körözési listájára, és kezdeményezze Dündar kiadatását – jelentette az Anadolu állami hírügynökség.
Dündar a bírósági döntésre vonatkozó reakciójában úgy fogalmazott, hogy „Törökország nemzetközi szinten leégeti magát”. Hozzátette: „az Interpol nem hallgat ezekre a megkeresésekre, mert tudja, hogy Ankara kit milyen céllal akar letartóztatni. Tisztában vannak vele, hogy ebben az esetben az újságírás ellen folyik eljárás.”
A férfi 2015 februárjában lett az újság főszerkesztője. A vád szerint államtitkokat szivárogtatott ki, amikor 2015 májusában a Cumhuriyet részleteket közölt arról, hogy a török állam 2014 januárjában fegyvereket küldött Szíriába.
Recep Tayyip Erdogan török államfő a cikk után elismerte, hogy a Szíriába tartó teherautók a titkosszolgálathoz tartoztak, de – állítása szerint – azok az ott élő türkmén kisebbségnek vittek segélycsomagokat.
Dündart 2016 májusában első fokon 5 év 10 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Az újságíró később Németországba távozott, majd a 2016. júliusi puccskísérlet után lemondott a főszerkesztői pozícióról. Akkor azt nyilatkozta: addig nem tér haza, amíg a rendkívüli állapot érvényben van Törökországban, ugyanis „az igazságszolgáltatásban bízni olyan, mint önként guillotine alá feküdni”.
A török legfelsőbb bíróság idén március elején a 2016. májusi döntést semmissé nyilvánította, s olyan új eljárás indítását kezdeményezte, amelyben Dündart az államtitkok kiszivárogtatásán túl kémkedésért összesen 15 évtől 20 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják.
A 2016-os puccskísérletet követően a török kormány terrorpropaganda címén több mint száz újságírót börtönbe záratott és hasonló nagyságrendben szüntetett meg sajtóorgánumokat. A tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat és a hatalomátvétel támogatóit sújtották és sújtják.
Az Európai Unió több vezető politikusa, valamint emberi jogi szervezetek azzal vádolják Erdogant, hogy ürügyként használja fel az incidenst az ellenzéki hangok elnémítására.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-jogvédő szervezet sajtószabadságról készített rangsorában Törökország 180 ország között a 155. helyen áll.
(MTI)