A védelmi miniszter véleményével ellentétben Tamar Zandberg, a baloldali liberális Merec párt új elnöknője felszólította az izraeli hatóságokat, hogy indítsanak vizsgálatot a pénteki incidens ügyében, mert szerinte a katonák túl könnyen húzták meg a ravaszt fegyverükön.
Liberman azt üzente válaszul a rádióban Tamar Zandbernek, hogy pártja inkább a palesztinok, és nem az izraeliek érdekeit képviseli. Kifejtette, hogy Izrael két alkalommal is megpróbálta diplomáciai úton elérni a békét Gázával: az 1990-es években az oslói békemegállapodással, majd 2005-ben Ariel Saron akkori miniszterelnök vezényletével az egyoldalú izraeli kivonulással a Gázai övezetből. „De a Hamász válaszul milliókat költött rakétákra és alagutakra” – fogalmazott Liberman.
A Hamász által szervezett pénteki tömegdemonstráción a határkerítésnél tüntető palesztinok gumiabroncsokat égettek és hajítottak a határ izraeli oldalára, kövekkel dobálták a határt őrző izraeli egyenruhásokat, meg akarták rongálni a határkerítést, átkelni a túloldalra, és egy csoportjuk tüzet nyitott az izraeli katonákra. A hadsereg szóvivője szerint a tizenhat lelőtt palesztinból legalább tíz a Hamászhoz tartozott. A Hamász ötről ismerte el, hogy tagja volt a katonai szárny fegyveres egységeinek.
A palesztin média a tizenhat lelőtt palesztin közül tizenöt temetéséről tud. Az al-Hajat című palesztin lap szerint a huszonhárom éves Maszab Szalul holtteste Izraelnél van. Szalul, a Hamász katonai szárnyának tagja, fegyverével az izraeli határőr katonákra lőtt, mire egy izraeli mesterlövész végzett vele.
A 2014-es, Hamász elleni erős szikla hadművelet óta a pénteki volt a legvéresebb nap a több évtizedes gázai-izraeli konfliktus történetében. A Hamász folyamatos zavargásokat tervez a határnál hat hétig, egészen május 14-éig, Izrael hetven évvel ezelőtti kikiáltásának évfordulójáig, amely a palesztinok számára a katasztrófa napja (nagba).