Az előrehozott választások megtartását követelő és ezzel összefüggésben a kormányfővel szemben bizalmatlansági indítványt beterjesztő ellenzéki pártok már korábban elégtelennek minősítették Robert Fico távozását. „Csökkent az előrehozott választások esélye, de ez nem jelenti azt, hogy azt nem kényszeríti ki az utca” – mondta Richard Sulík, a pozsonyi parlament legnagyobb ellenzéki pártjának, a liberális Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) a vezetője, a szlovák belpolitikai válság egyik legerősebb hangadója arra reagálva, hogy Andrej Kiska megbízta a kormányalakítással Peter Pelegrinit.
Hasonló véleményt fogalmazott meg, mint csütörtökön Andrej Kiska, aki az országban múlt héten tartott és péntekre is bejelentett kormányellenes tüntetésekre utalva megjegyezte: úgy érzi, hogy Robert Kalinák belügyminiszter és Robert Fico kormányfő lemondása nem kell, hogy elégséges jelzés legyen arra, hogy a tömegmegmozdulások befejeződjenek.
Forgatókönyvek
A szlovák belpolitikai válság azt követően alakult ki, hogy február végén élettársával együtt meggyilkolták Ján Kuciak tényfeltáró újságírót, akit a rendőrség feltételezése szerint vélhetően munkájával összefüggésben öltek meg. A kettős gyilkosság nyilvánosságra hozatala után először a belügyminiszter, majd Robert Fico és kormányának távozását kezdték követelni ellenzéki pártok, köztük az SaS és az OLaNO.
Az előrehozott választások megtartására Robert Fico politikai ellenlábasaként először Andrej Kiska államfő tett javaslatot. Robert Fico kormányfő az elnök lépéseit a demokratikus parlamenti választási eredmények megtagadásának nyilvánította, az újságíró-gyilkosság után történteket pedig többször is olyan, az állam teljes destabilizációjára tett kísérlet részének nevezte, amelynek, mint fogalmazott, „forgatókönyve nem Szlovákiában íródott”.