A párhuzamos világegyetemeket kutatta Hawking halála előtt

Stephen Hawking napokkal a halála előtt publikálta utolsó akadémiai munkáját, melyben volt egy úttörő matematikai magyarázat, ami lehetővé teszi az emberiség számára, hogy más univerzumok létezését tesztelje – írja a Euronews.

Egy olyan matematikai képletet állítottak fel, melynek segítségével egy olyan szondát lehet építeni, ami bizonyítékokat találhat a „multiverzumok” létezésére – mondta Thomas Hertog, a Kilépés az inflációs elméletből? című cikk társszerzője, a Leuveni Katolikus Egyetem elméletifizika-professzora.

A multiverzum a kozmológusok definíciója szerint az a jelenség, amikor több univerzum létezik egymással párhuzamosan – a tanulmány kínál egy bizonyítási módot arra, hogy az ősrobbanás egy multiverzumot hozott létre, és a mi univerzumunk is csak egy a sokból.

A euronews cikkéből kiderül, hogy Stephen Hawking 1983-ban James Hartle fizikus segítségével alkotott egy modellt az ősrobbanásról, feltételezésük az volt, hogy a világegyetem határfeltétele az, hogy nincs határa. Hertog szerint ennek a fejlesztett változatát dolgozták ki.

Sok éven át nem volt világos, hogy milyen típusú univerzum jött létre az Ősrobbanásban, de a fizikusok fokozatosan ráébredtek arra, hogy a modell nem egy, hanem végtelenül sok univerzumot ír le.

Hawking nem volt megelégedve a feloldatlan ellentmondással. „Próbáljuk meg megszelídíteni a multiverzumot” – mondta egy évvel ezelőtt Hertognak.

A páros nekilátott, hogy kifejlesszen egy módszert, ami átalakítja az ötletet egy koherens, tesztelhető tudományos szerkezetté.

„Ebben a dolgozatban, Stephen eredeti »határ nélküli« modelljét szilárdabb matematikai alapokra helyeztük. Úgy találjuk, hogy ez láthatólag leszűkíti a multiverzumot kezelhető véges mennyiségű univerzumra, ezáltal lesz tesztelhető a modell.”

Néhány kozmológus arra alapozva vitatta a párhuzamos világegyetemekről szóló elméletet, hogy nem lehet tesztelni. Eközben az új model azt mutatja, hogy a mi világegyetemünkben végzett megfigyelések erős bizonyítékokat nyújthatnak más világegyetemek létezéséről – állítja Hertog professzor.

Hawking utolsó elmélete nemcsak másik világegyetem létezéséről szóló bizonyíték megtalálásának kilátását tartalmazza, sötét jóslat is van benne, mely szerint a világegyetem végül sötétségbe fog borulni, ahogy a csillagok elégetik az összes energiaforrásukat.

Egyes kutatók azt állítják, hogy ha Hawking még élt volna, mikor kiadják a tanulmányt, akkor megkaphatta volna érte a Nobel-díjat. Több alkalommal is jelölték, de nem kapta meg az elismerést.

A tanulmány épp bírálat alatt van, és hamarosan megjelentetik egy vezető tudományos folyóiratban.

Véleményem szerint Hawkingnak már régen oda kellett volna ítélni a Nobel-díjat – mondta Hertog, utalva a fizikus híres kutatásaira a fekete lyukakról és a relativitás elméletről, melyek forradalmasították, hogy miként tekintünk a világegyetemre.

Stephen Hawking 76 éves korában hunyt el Cambridge-i otthonában.