Elhatároztuk, hogy feltesszük Magyarországot a térképre
Elérjük a célunkat: Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi- és elosztóközponttá válik Európában!
Szlovénia annak ellenére is megkezdi a horvát-szlovén határvitában született döntőbírósági ítélet végrehajtását, hogy Horvátország nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak. A horvát kormányfő korábban le is szögezte: „megvédi azt, ami horvát”.
Szlovénia a hét végén megkezdi a hágai döntőbíróság határozatának végrehajtását azokon a részeken, amelyek a tengeri határvonalra vonatkoznak, annak ellenére, hogy Horvátország nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak – jelentette ki Miro Cerar szlovén kormányfő szerdán Ljubljanában. Kiemelte: nem számít incidensre a Pirani-öbölben, amelynek jelentős részét a bíróság Szlovéniának ítélte. „A bíróság döntése végleges, és jogilag kötelező érvényű Horvátországra és Szlovéniára nézve is” – mondta, majd hozzátette: ez nem olyan, amiről dönteni lehet, hanem végre kell hajtani.
Cerar a kezdeményezésről tájékoztatta a horvát felet. Úgy vélte: Horvátország idővel rájön, hogy követnie kell Szlovéniát a határozat végrehajtásában, és mielőbb létrejön egy vegyes bizottság, amely meghatározza a szárazföldi határokat is, amelyek nem jelölhetők ki megállapodás nélkül.
Mint mondta: az egykori Jugoszláv Néphadsereg volt objektumát, amely a Sveta Gera hegycsúcson helyezkedik el, és a bíróság Horvátországnak ítélte, továbbra is szlovén fennhatóság alatt marad. A szlovén kormány hajlandó átadni Horvátországnak azzal a feltétellel, hogy létrehoznak egy bizottságot az államhatárok kijelölésére, amely a döntőbíróság ítéletét figyelembe véve pontosan meghatározza a két ország közötti szárazföldi határokat – hangsúlyozta.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő szombaton újságíróknak azt mondta, hogy a Horvátország és Szlovénia között fennálló határvitában Zágráb „megvédi azt, ami horvát”.
Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket. Zágráb azonban továbbra is elutasítja a nemzetközi testület határozatát.
(MTI)