Eredménytelen a hátrányos megkülönböztetéssel és kirekesztéssel szembeni tíz éves harc az Európai Unióban a szervezet Alapjogi Ügynökségének friss jelentése szerint.
Tíz év elteltével is eredménytelen a hátrányos megkülönböztetéssel és a kisebbségek elleni gyűlölettel szemben folytatott harc az Európai Unióban – állítja az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) egy évtized után ismét elkészített, átfogó felméréséből, amely szerint az unió területén a tartós és széles körű hátrányos megkülönböztetés, az intolerancia és a gyűlölet sok kisebbséghez tartozó személynek az elidegenítésével és a társadalom szélére sodródásával fenyeget.
Az FRA igazgatója, Michael O'Flaherty az ügynökség 2008-ban végzett első ilyen jellegű felmérésére utalva úgy fogalmazott: „majdnem egy évtizeddel ezelőtt figyelmeztettünk arra, hogy az etnikai származáson alapuló megkülönböztetés és gyűlölet széles körben fennáll. Az új eredmények azt mutatják, hogy a jogszabályaink és szakpolitikáink napjainkban sem védik kellően azokat az embereket, akiknek érdekeit szolgálni hivatottak.”
A független uniós szerv szerdán Bécsben kiadott közleménye O'Flahertyt idézve arra is rá kívánt mutatni, hogy minden egyes hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlöleti cselekménnyel sérül a szociális kohézió, és olyan egyenlőtlenségek születnek, amelyek „nemzedékekre vetnek árnyékot azzal, hogy táplálják az elidegenítést, amely végső soron pusztító következményekkel járhat”.
Az európai uniós kisebbségekről és megkülönböztetésről szóló második tanulmány (EU-MIDIS II) kiemeli, hogy a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni jogvédelem biztosításához speciális és erősebb, hatékony szankciókkal társuló intézkedésekre van szükség.
A jelentés szerint uniós átlagban az etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetések 88 százalékát, a gyűlölet motiválta zaklatások 90 százalékát és a gyűlölet motiválta erőszakos esetek 72 százalékát nem jelentették be, és az áldozatok „sokkal nagyobb fokú megszólítására van szükség” ahhoz, hogy jelenteni merjék az incidenseket. Mindeközben a bűnüldöző és az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek megfelelő eszközökre van szükségük ahhoz, hogy a bejelentett problémákat hatékonyan tudják kezelni.
A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 38 százalékát érte hátrányos megkülönböztetés az elmúlt öt évben Európában: ez különösen az észak-afrikaiakat (45 százalék), a romákat (41 százalék) és a Szaharától délre fekvő országokból származó afrikaiakat (39 százalék) érintette. A hátrányos megkülönböztetés a munkakereséssel összefüggésben volt a legnagyobb (29 százalék).
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az Európai Unió idén augusztustól új szabályozást vezet be a műanyag csomagolások terén, amely elsősorban a vendéglátást érinti.
Zelenszkij eltaktikázta magát, Orbán győztesként kerülhet ki a helyzetből.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
A szlovák kormányfő teljes támogatásáról biztosította Magyarország miniszterelnökét.
A Tisza Párt katonai szakértője Volodimir Zelenszkijhez hasonlóan felháborodott a magyar vétón.
Az ukrán elnök szerint Európa bízik bennük.
A harmadik mérkőzésén az első gólját szerezte kanadai együttesében a magyar támadó. Sallói Dánielnek a meccs után nagy meglepetésben volt része.
A B-52-es bombázó megjelenése az iráni légvédelem jelentős meggyengülését is jelentheti.
