Bivalyerőstől a verhetőig – kit tud legyőzni Marco Rossi válogatottja a csúcson maradásért?
Ön szerint ki lenne a legjobb ellenfél a magyar labdarúgó-válogatottnak? Szavazzon!
Előrehozott parlamenti választás kezdődött Ausztriában. A felmérések szerint azok a pártok tettek szert nagyobb támogatottságra, amelyek szigorúan korlátozni kívánják a bevándorlást.
Előrehozott parlamenti választás kezdődött vasárnap reggel Ausztriában, a több mint 6,4 millió választásra jogosult közvetve arról is dönt, hogy milyen irányba terelődjön az ország politikája, milyen kormánykoalíció lehet életképes. Az osztrák rendszer szerint a választási körzetek nem egy időben tartanak nyitva. Egyes körzetek már 6 órakor kinyitottak, máshol később kezdődik a szavazás. A zárási időpontok is eltérőek, de 17 órakor az utolsó körzetekben is befejeződik a voksolás.
Az eltérő nyitvatartásból is adódik, hogy mire az utolsó körzetek bezárnak, egyes helyeken már részben meg is számlálják a szavazatokat. Ezért az utolsó urnazárást követően röviddel már részeredmények és meglehetősen pontos becslések is ismeretessé válnak. Késő estére pedig a végeredményhez közeli állapotba érhet a szavazatszámlálás. Hivatalos végeredmény csütörtökön várható, a levélben leadott voksok megszámlálását követően.
A választáson 16 párt indul, de az előzetes közvélemény-kutatások szerint közülük csak hatnak van igazán esélye arra, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, vagyis a szavazatoknak legalább a 4 százalékát megszerezze.
A várakozások szerint a legtöbb szavazatot – nagyjából minden harmadikat – az eddigi külügyminiszter, Sebastian Kurz konzervatív pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) kapja. A voksok körülbelül egynegyedére számíthat az ÖVP-től jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), és hasonló eredményt várnak a prognózisok alapján az Osztrák Szociáldemokrata Párttól (SPÖ) is. A maradék – jóval kevesebb mint 20 százaléknyi - szavazaton a Zöldek, az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS), és az egykori zöldpárti Peter Pilz alapította Pilz Listája osztozik majd, ha a prognózisok beigazolódnak.
Az országban azért kell előrehozott választásokat tartani, mert az SPÖ és az ÖVP közötti nagykoalíció tavasszal válságba került. Mindkét párt értésre adta azt is, hogy a mostani választás után nem kívánja folytatni a közös kormányzást. Az elemzők ezért az ÖVP és az FPÖ koalícióját valószínűsítik, kancellárnak pedig Kurzot jósolják, aki ez esetben Európa legfiatalabb kormányfője lenne a maga 31 évével. A választási eredmények függvényében mindazonáltal más összetételű koalíció is elképzelhető, még az SPÖ és az FPÖ összefogása is, vagy akár – ha nem marad más lehetőség – az ÖVP-SPÖ koalíció újjáalakulása, de ezúttal ÖVP-irányítással.
A jelenlegi kétpárti kormány, a hagyományoknak megfelelően, várhatóan kedden bejelenti lemondását.
A kampánytémák között kiemelt szerepet kapott a migrációs politika – a felmérések szerint azok a pártok tettek szert nagyobb támogatottságra, amelyek szigorúan korlátozni kívánják a bevándorlást. Ezenfelül az adóreform, az igazságos tehermegosztás, a közbiztonság és a munkahelyteremtés is előkelő helyen szerepelt a pártok programjában.
Az országban a választási jogosultság feltétele a betöltött 16. életév és az osztrák állampolgárság.