Főként az ukrajnai és az afganisztáni helyzetről tárgyalt három hónap után a NATO-Oroszország Tanács csütörtökön Brüsszelben – közölte Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára. Véleménye szerint számos fontos kérdésről „őszintén és nyíltan” tudtak beszélni.
A felek elsősorban az ukrajnai és az afganisztáni helyzetről egyeztettek most, hogy három hónap után ismét összeült a NATO-Oroszország Tanács csütörtökön Brüsszelben – közölte Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára, kiemelve, hogy nem könnyű, de rendkívül fontos a párbeszéd Moszkvával. A főtitkár az ülést lezáró sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy „őszintén és nyíltan” tárgyaltak számos fontos kérdésről.
Elmondta, hogy az ukrán válságra vonatkozó nyugati és orosz álláspontokat ezúttal sem sikerült közelíteni, továbbra is alapvető nézeteltérések vannak az ügyben a két oldal között. Kiemelte, hogy a NATO és Oroszország közötti feszültségnek ez a konfliktus az elsődleges oka, amely „komoly kihatással van az euroatlanti térség biztonságára és stabilitására”. Stoltenberg kulcsfontosságúnak nevezte a törékeny kelet-ukrajnai biztonsági helyzet javítását és a minszki megállapodások teljes körű végrehajtását.
A katonai szervezet vezetője tudatta: az ülésen az afganisztáni helyzetről is őszinte megbeszélést folytattak. Mint mondta, a felek helyzetértékelése „lényegesen eltérő”, a béke és a biztonság garantálása viszont közös érdek a dél-ázsiai országban, amihez fontos az afgán egységkormány támogatása.
A tanácskozás harmadik témája a katonai tevékenységek átláthatósága és kockázatcsökkentése volt. Ezen napirendi pont keretében a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást az utóbbi időben megtartott hadgyakorlataikról. Idén harmadjára és tavaly is háromszor ült össze a bizalomépítés jegyében 2002-ben létrehozott tanács, amely Oroszország 2014-es ukrajnai beavatkozása után egy ideig nem ülésezett. A nyugati országok azzal vádolják Moszkvát, hogy a Krím félszigetet illegálisan csatolta el Ukrajnától, valamint hogy Oroszország szakadár erőket támogat Kelet-Ukrajnában. Miközben a Nyugat és Oroszország továbbra is szemben állnak egymással Ukrajnát és több más kérdést illetően, az ismételt találkozók egyes szakemberek szerint azt jelenthetik, hogy a felek hajlandóságot mutatnak a viszony javítására.
(MTI)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A béke mellett érvelt XIV. Leó pápa.
Dmitrij Medvegyev szerint az EU a NATO-nál is ellenségesebb katonai szövetséggé alakulhat át.
Éjjel-nappal működő hivatalos csatornát indít az ukrán külügy, amely „szisztematikusan tesz közzé tényeket a magyar propaganda cáfolatára”.
Denisz Kuzmin szerint az uniós tagállamok „nagyon mélyen és aktívan részt vesznek az Orbán elleni választási kampányban”.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Németországban remélik, hogy sikerül meggyőzni Washingtont.
Panyi Szabolcs és kollégái nem éreznék jól magukat a Lajtától nyugatra.
Az elmúlt években több ezren csatlakoztak hozzájuk.
