Telefonon egyeztetett Donald Trump és Emmanuel Macron az afrikai Száhel-övezetben történő terrorakciók elleni fellépésről, miután a héten a nyugat-afrikai Nigerben terrortámadás áldozata lett négy amerikai katona is.
Donald Trump amerikai elnök Emmanuel Macron francia államfővel egyeztetett telefonon pénteken a közös terrorellenes fellépésről az afrikai Száhel-övezetben.
A telefonbeszélgetést a Fehér Ház szűkszavú közleménye szerint az amerikai elnök kezdeményezte, azt követően, hogy a héten a nyugat-afrikai Nigerben terrortámadás áldozata lett négy amerikai katona is. A terrortámadás október 4-én történt a fővárostól, Niameytől mintegy 200 kilométernyire északra, a Malival határos vidéken, ahol az amerikai hadsereg különleges egységei terrorellenes kiképzést tartanak a nigeri hadsereg katonáinak. A térségben az al-Kaida terrorhálózat és a hozzá köthető kisebb terrorcsoportok tevékenykednek, a szerdai támadást is valószínűsíthetően az al-Kaida emberei követték el.
A Pentagon (védelmi minisztérium) szóvivője azt közölte, hogy az amerikai hadsereg afrikai parancsnoksága egyelőre információkat gyűjt az esetről, de hivatalos vizsgálat nem indult.
Nigert az Egyesült Államok szoros szövetségeseként tartják számon a terrorizmus elleni harcban. Az afrikai országban jelenleg – a The New York Times című lap jelentése szerint – mintegy 800 amerikai katona tartózkodik, köztük a hadsereg különleges egységeinek katonái is, akik a helyi hadsereg kiképzésében vesznek részt. Az Egyesült Államok mintegy 50 millió dolláros költséggel Agadez városában drónbázist is épít. Ez várhatóan a jövő év elején lesz kész, és a tervek szerint onnan tartják majd megfigyelés alatt Líbia déli vidékeit és az egész Száhel-övezetet. Niger, Mali, Mauritánia, Burkina Faso és Csád 5000 katonát számláló közös haderő összeállításán dolgozik, amely a Száhel-övezetben egyre erősödő szélsőségesekkel venné fel a harcot. Az első zászlóaljak valószínűleg már októberben készen állnak a harcra, a közös haderő egészét pedig várhatón 2018 márciusában vetik be.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa júniusban egyhangúlag elfogadott határozatban üdvözölte az öt afrikai ország erőfeszítését. A világszervezet azonban – az Egyesült Államok kitartó ellenzése miatt – nem járul hozzá anyagilag a haderő felállításához. Az ENSZ-nek 12 ezer fős békefenntartó egysége szolgál Maliban.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az LMP alapítója arra volt kíváncsi, hogyha igaz a Tisza-előny, akkor miért kell a többi ellenzéki politikust bántani.
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét és két másik tábornokot, miközben folytatódik az iráni háború.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Tettükért 15 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabaható.
A háttérben készülő döntés következményei beláthatatlanok lehetnek.
Hiába hirdette meg az Európai Unió az orosz energiahordozók teljes kiszorítását, az orosz molekulák közvetítőkön keresztül továbbra is jelen vannak a kontinensen.
Jó nagy bajban van az EU, ha Dobrev Klárától kell értesülnie az ellenük irányuló kémtevékenységről. Ungváry Zsolt írása.
