A párizsi olimpiára fordított kiadások elszabadulásától tartanak az olimpiarendezés ellenzői – írja hétfői cikkében a Libération. Noha a francia kormányzat ígéretet tett arra, hogy nem lépnek túl a tervezett 6,6 milliárd eurós költségvetésen, sokan szkeptikusan állnak ehhez.
A cikk felidézi, hogy a sydney-i, athéni és londoni olimpiák előzetesen becsült költségei átlagosan megkétszereződtek. Egy megszólaltatott sportközgazdász, Vladimir Andreff rámutat, hogy ennek a rendezés elnyeréséért folytatott egymásra licitálás az oka. „Amikor sok város van a versenyben, a győztes csapdába kerül” – véli a szakértő.
Párizs abból a szempontból könnyebb helyzetben van, hogy a rivális városok mind visszavonták a pályázatukat, ám a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetékes testülete júliusban arra figyelmeztetett, hogy a közbiztonsághoz, a helyszínek kialakításához és az ideiglenes infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó költségeket alulbecsülhették. A mans-i egyetem gazdasági karának professzora, Jean-Pascal Gayant pedig úgy véli, a rendezők nehezen fogják az athéni és a londoni olimpia körülbelül 11 milliárdos szintje alatt tartani a költségeket. Andreff szerint főképpen a nem sporthoz kötődő infrastrukturális beruházások miatt ugranak meg a kiadások.
A felelősök mindenesetre optimistán állnak a helyzethez. Bernard Lepasset, az olimpiarendezésért felelős bizottság társelnöke szerint a projektet nem fenyegeti a túlköltekezés, mivel a helyszínek 95 százaléka létezik már. Csupán három helyszínt – az 1,3 milliárd euróba kerülő olimpiai falut, a médiafalut és a vizes sportok központját – kell felépíteniük. A költségek felét az állam, az érintett városok és a régió fedezi majd, a másik felét magánforrásokból finanszírozzák.