Hétfőre virradóra egy nap alatt 47-szer nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira a szakadár erők, Grad rakéta-sorozatvetőket és más, a minszki egyezményekben tiltott nehéztüzérségi fegyvereket is bevetve – olvasható a kijevi hadműveleti parancsnoksági hétfői összefoglalójában.
Jelentősen felerősödtek a Moszkva által támogatott szakadárok támadásai az elmúlt hét végén a Donyec-medencében, ahol ukrán ellenőrzés alatti településekre is csapódtak be lövedékek. A harcokban összesen legalább kilenc katona sebesült meg – jelentette hétfőn a kijevi hadműveleti parancsnokság reggeli közleményében.
Sorozatos támadások
A támadások száma nagyjából megkétszereződött a hét végén a korábbi napokhoz képest. A harcok a frontvonal teljes hosszára kiterjedtek, öt katona sebesült meg. A megelőző két napban négy katona szenvedett sérüléseket a szakadárok támadásaiban.
A kijevi jelentés szerint a múlt hét végén a frontvonal ukrán ellenőrzésű oldalán két településen is csapódtak be lövedékek. Egyrészről a Donyeck melletti Zajceve települést, a frontvonal déli pedig mariupoli szakaszán Marjinka falut vették tűz alá a szakadárok. Zajcevében szombaton több lakóház porig égett, polgári áldozatokról nem érkezett jelentés. A település peremvidékén lévő ipari övezetet vasárnap többször is tűz alá vette a szakadárok tüzérsége. Az ukrán fegyveres erők a parancsnoksági közlemény szerint javaslatot tettek az ellenséges oldalnak a tűzszünet megerősítésére, amibe a szakadárok előbb belementek, majd néhány órával később ismét tüzet nyitottak. A DAN donyecki szakadár hírügynökség hétfői jelentése szerint a megye területén az ukrán fegyveres erők az elmúlt napban 43-szor sértették meg a tűzszünetet.
A sebesültek száma
Az ukrán külügyminisztérium közben arról számolt be, hogy adatai alapján a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusnak több mint 400 civil esett áldozatul az idei év első felében, 60 százalékkal több 2016 hasonló időszakához képest. A tárca közleményében kitért arra, hogy az elmúlt csaknem három évben – amióta Kijev szerint Oroszország nyíltan beavatkozott a konfliktusba – az ENSZ adatai szerint összesen legalább 2,5 ezer civil vesztette életét. A világszervezett 7-9 ezer közzé teszi a sérült civilek számát. Moszkva váltig tagadja, hogy köze lenne a Donyec-medencei konfliktushoz. Az ENSZ márciusi jelentésében azt írta, hogy a válság 2014 tavaszán történt kirobbanása óta összesen 9940 katona és civil halt meg, és 23 455-en sebesültek meg.
Kijev rámutatott arra, hogy csaknem 800 ezren élnek még most is közvetlenül a frontvonal mentén. A tüzérségi támadásokon túl a nagy számú és kiterjedésű aláaknázott területetek is komoly veszélyt jelentenek az életükre. A kelet-ukrajnai válság kirobbanása óta csaknem 1,6 millió ukrán kényszerült elhagyni otthonát, ami az ország teljes lakosságának a mintegy négy százaléka – emelte ki a tárca.
(MTI)
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Azt, hogy egy minden eredetiséget nélkülöző, banánra fixálódott, agresszív hakapeszi tényezőnek tűnik, a NER tökéletesen megérdemli. Mi nem.
