Biztos többséget szerzett Macron a nemzetgyűlésben

Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság lendületben abszolút többséget szerzett a francia törvényhozási választások második fordulójában vasárnap – derült ki a Le Monde című francia lap urnazáráskor ismertetett felméréséből. A részvétel rekordalacsony volt, alig 43 százalékos. A Le Monde a France Télévisions és a Radio France számára készült Ipsos-Sopra Steria közvélemény-kutató felmérését idézve azt írta: Macron pártja és a szintén centrista Francois Bayrou Demokrata Mozgalom (MoDem) nevű tömörülése 355 mandátumot szerezhet az 577 fős nemzetgyűlésben. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség.

„A kormánynak kötelessége sikert felmutatni”

Az egy éve alakult elnöki mozgalom nagyarányú győzelmet aratott, de nem szerezte meg az első forduló alapján készített mandátumbecslésekben várt 400 helyet. Egyedül az Elabe közvélemény-kutatóintézet exit poll becslése mér 395 és 428 közötti helyet az LREM-nek. „Egyértelmű többséget kapunk, de a franciák nem akartak biankó csekket adni nekünk” – mondta Christophe Castaner kormányszóvivő. Edouard Philippe miniszterelnök üdvözölte, hogy „a köztársasági elnök és a kormány őszinte többséget” kapott, s

„a franciák a reményt választották a düh helyett”.

A kormányfő gratulált a „jövőbeni ellenzéki erőknek”, a választók rekordméretű távolmaradását pedig úgy értelmezte, hogy „a kormánynak kötelessége sikert felmutatni”. A Köztársaságiak vezette jobbközép 125 képviselői helyre számíthat, ami meghaladja azt a határt, amelyre a legnagyobb ellenzéki párt az első forduló alapján számított.  

Nagyot bukott a Szocialista Párt, a főtitkár lemondott 

Francois Baroin, a jobboldal kampányának a vezetője elégedettségének adott hangot amiatt, hogy „a pártjának lesz annyira jelentős frakciója (az alsóházban), hogy érvényesíteni tudja a jobboldali értékeket. Azt is jelezte, hogy az LR az ellenzék vezető ereje kíván lenni a nemzetgyűlésben. Más jobboldali képviselők, Valérie Pécresse volt költségvetési miniszter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy pártja „több mint vereséget szenvedett, ez egy korszak vége” a jobboldal számára.

A Szocialista Párt 34, szövetségeseivel együtt várhatóan 49 képviselőt juttat a törvényhozásba, ahol eddig 314 képviselővel abszolút többsége volt. A jelentős vereség miatt az urnazárást követően a párt főtitkára, Jean-Christophe Cambadélis azonnal lemondott a tisztségéről. Az adatok szerint a Lázadó Franciaország nevű radikális baloldali pártnak 19 képviselője lesz, és a Kommunista Párttal együtt 28-30 fős frakciót alakíthat a radikális baloldal.

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 6-8 helyet szerezhet a törvényhozásban. Jóllehet a párt megháromszorozta képviselőinek a számát, frakciót nem tud alakítani, mert ahhoz legalább 15 képviselőre lenne szüksége. Ugyanakkor Marine Le Pen személyes sikert ért el, harmadik próbálkozás után sikerült képviselői helyet szereznie, és így európai parlamenti képviselőségét a hazai parlamenti hellyel váltja fel. A pártvezető úgy vélte, hogy mostantól a Nemzeti Front „az egyetlen ellenálló erő Franciaország felhígításával szemben”. 

Jelentős átrendeződések várhatóak

A hagyományos pártok vártnál kisebb veresége ellenére is jelentős átrendeződések várhatók: a Köztársaságiak vezetősége szerdán ül össze értékelni, a PS szombaton tartja választmányi ülését, a Nemzeti Front vezetősége pedig már kedden értékeli az eredményt. Az abszolút többségnek köszönhetően az elnök már a nyáron beindíthatja legfőbb reformjait: a munkajog lazítását a munkanélküliség csökkentése érdekében, a közélet erkölcsössé tételét célzó törvényeket és alkotmánymódosítást, valamint a terrorfenyegetettség miatt a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján bevezetett rendkívüli állapot hatodik meghosszabbítását, majd azt követően az új terrorelhárítási törvényt, amelynek célja, hogy november 1. után véget érjen a rendkívüli állapot.

Az Emmanuel Macron által egy hónapja kinevezett Edouard Philippe miniszterelnök és kormánya a hagyományoknak megfelelően jövő hétfőn vagy kedden benyújtja lemondását azért, hogy az államfő azonnal ismét kinevezze. A kormányban jelentős változások nem várhatók. Az új nemzetgyűlés június 27-én ül össze először és választja meg az elnökét, a kormányról július 4-én tartanak bizalmi szavazást az alsóházban.

(MTI)