A magyarországi alapvető jogok kerültek terítékre az Európai Parlamentben, ahol az Amnesty International, a TASZ és a Helsinki Bizottság sérelmezte többek között a függő médiaviszonyokat, a demokratikus vita hiányát és a civil szervezetek zaklatását, míg az Alapjogokért Központ ezekkel a kritikákkal nem értett egyet. A kormány előre jelezte, hogy szerinte politikailag motivált lesz az ülés.
„Úgynevezett civil szervezetek”
Az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló hétfői európai parlamenti (EP) meghallgatáson várható kérdések nagy többségét már tisztázta a kormány az európai intézményekkel – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő az ülés előtt tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
A szóvivő elmondta, néhány órával korábban még nem tudták, milyen kérdésekről lesz szó az uniós parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén, amelynek a magyar jogállamiság helyzete az egyik témája.
Kijelentette, a meghallgatás „politikailag motivált”, az ülés alapjául szolgáló dokumentumot összeállító „úgynevezett civil szervezetek” politikai tevékenységet végeznek.
Trócsányi: Az NGO-k „élnek és virulnak”
A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatás kezdetén Trócsányi László hangsúlyozta, a kormány nyitott a párbeszédre, számos kérdést sikerült már lezárni konstruktív megközelítéssel.
A nem kormányzati szervezetekről (NGO) szólva a tárcavezető elmondta, 60 ezer ilyen működik Magyarországon, „élnek és virulnak”, elmondhatják az álláspontjukat, attól pedig még nem lesz diktatúra, ha azt bizonyos esetekben nem fogadja el a kormány. Nincs miért aggódni az NGO-k jövőbeli helyzetét illetően, a készülő jogszabály mindössze arra vonatkozik, hogy a bíróságoknál be kell majd jegyezni, hogy mennyi pénzt kapnak ezek a szervezetek külföldről – szögezte le.
Kritika: médiaszabadság, demokratikus viták, civil szervezetek
Több civil szervezet képviselője bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén, amelynek a magyar jogállamiság helyzete volt az egyik témája. Volt olyan szervezet ugyanakkor, amely egyetértett több kormányzati intézkedéssel.
A Trócsányi László igazságügyi miniszter részvételével zajló meghallgatáson az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Magyar Helsinki Bizottság képviselője is komoly bírálatokat fogalmazott meg a kormánnyal szemben.
Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója egyebek mellett azt sérelmezte, hogy „nagyon kevés függetlennek tekinthető médium maradt Magyarországon (...), az utóbbi időben számos médiacég a kormányhoz szorosan kapcsolódó üzletemberek kezébe került”.
Gárdos Tódor, az Amnesty International kutatója az emberi jogok biztosításának csorbulásáról, a demokratikus viták hiányáról, illetve „a civil szervezetek zaklatásáról és megfélemlítéséről” beszélt.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon működik a demokrácia, a hatalmi ágak elválasztásának elve. Azt is kiemelte, hogy Nyugat-Európa megszokta a liberális médiatúlsúlyt, ez most változik, kiegyenlítődnek a viszonyok.
Válasz: migráció
A hozzászólók döntő többsége kritikus volt a magyar intézkedésekkel szemben az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői meghallgatásán, a kormány migrációs politikáját azonban szépen lassan elfogadják és alkalmazzák Európában – hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter az ülést követően, amelynek a jogállamiság magyarországi helyzete volt az egyik témája.
A tárcavezető sajtótájékoztatóján a magyar bevándorlási politikát bíráló képviselők és civil szervezetek bírálata kapcsán úgy vélekedett, ködben él, aki azt gondolja, „hogy minden szép, minden jó, probléma nincs, a terrorizmus nem létezik, a közbiztonsággal és a közrenddel nem kell foglalkozni, és tulajdonképpen egy a lényeg, hogy minél több ember be tudjon jönni”.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Állítólag nem volt elég bizonyíték ellene.
Kijev olyan forrásokhoz férhet hozzá, amelyek kifejezetten a tagállamok támogatására jöttek létre.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Kijev komoly biztonsági aggodalmak miatt döntött a látogatás lemondása mellett.
Megtalálták a kiskaput Von der Leyenék.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Kénytelen kiülni a Hertha péntek esti bajnokiját.
