Kritizálták az alapvető jogok helyzetét Brüsszelben a civil szervezetek

„Úgynevezett civil szervezetek”

Az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló hétfői európai parlamenti (EP) meghallgatáson várható kérdések nagy többségét már tisztázta a kormány az európai intézményekkel – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő az ülés előtt tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

A szóvivő elmondta, néhány órával korábban még nem tudták, milyen kérdésekről lesz szó az uniós parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén, amelynek a magyar jogállamiság helyzete az egyik témája.

Kijelentette, a meghallgatás „politikailag motivált”, az ülés alapjául szolgáló dokumentumot összeállító „úgynevezett civil szervezetek” politikai tevékenységet végeznek.

Trócsányi: Az NGO-k „élnek és virulnak”

A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatás kezdetén Trócsányi László hangsúlyozta, a kormány nyitott a párbeszédre, számos kérdést sikerült már lezárni konstruktív megközelítéssel.

A nem kormányzati szervezetekről (NGO) szólva a tárcavezető elmondta, 60 ezer ilyen működik Magyarországon, „élnek és virulnak”, elmondhatják az álláspontjukat, attól pedig még nem lesz diktatúra, ha azt bizonyos esetekben nem fogadja el a kormány. Nincs miért aggódni az NGO-k jövőbeli helyzetét illetően, a készülő jogszabály mindössze arra vonatkozik, hogy a bíróságoknál be kell majd jegyezni, hogy mennyi pénzt kapnak ezek a szervezetek külföldről – szögezte le.

Kritika: médiaszabadság, demokratikus viták, civil szervezetek

Több civil szervezet képviselője bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén, amelynek a magyar jogállamiság helyzete volt az egyik témája. Volt olyan szervezet ugyanakkor, amely egyetértett több kormányzati intézkedéssel. 

A Trócsányi László igazságügyi miniszter részvételével zajló meghallgatáson az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Magyar Helsinki Bizottság képviselője is komoly bírálatokat fogalmazott meg a kormánnyal szemben. 

Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója egyebek mellett azt sérelmezte, hogy „nagyon kevés függetlennek tekinthető médium maradt Magyarországon (...), az utóbbi időben számos médiacég a kormányhoz szorosan kapcsolódó üzletemberek kezébe került”.

Gárdos Tódor, az Amnesty International kutatója az emberi jogok biztosításának csorbulásáról, a demokratikus viták hiányáról, illetve „a civil szervezetek zaklatásáról és megfélemlítéséről” beszélt.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon működik a demokrácia, a hatalmi ágak elválasztásának elve. Azt is kiemelte, hogy Nyugat-Európa megszokta a liberális médiatúlsúlyt, ez most változik, kiegyenlítődnek a viszonyok.

Válasz: migráció

A hozzászólók döntő többsége kritikus volt a magyar intézkedésekkel szemben az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői meghallgatásán, a kormány migrációs politikáját azonban szépen lassan elfogadják és alkalmazzák Európában – hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter az ülést követően, amelynek a jogállamiság magyarországi helyzete volt az egyik témája.

A tárcavezető sajtótájékoztatóján a magyar bevándorlási politikát bíráló képviselők és civil szervezetek bírálata kapcsán úgy vélekedett, ködben él, aki azt gondolja, „hogy minden szép, minden jó, probléma nincs, a terrorizmus nem létezik, a közbiztonsággal és a közrenddel nem kell foglalkozni, és tulajdonképpen egy a lényeg, hogy minél több ember be tudjon jönni”.

(MTI)