Nagy fenyegetés Oroszország Trump védelmiminiszter-jelöltje szerint

Az amerikai védelmi minisztérium élére jelölt James Mattis tábornok szerint az Egyesült Államoknak meg kell védenie magát, ha Oroszország az amerikai érdekek ellen cselekszik, és szövetségeseivel összefogva választ kell adnia Moszkva kísérleteire. Csütörtöki szenátusi meghallgatásán Mattis kijelentette: Washingtonnak számolnia kell Oroszország magatartásával, Moszkva ugyanis úgy döntött, hogy stratégiai versenytársa akar lenni az Egyesült Államoknak.  

A szenátus fegyveres ügyekkel foglalkozó bizottságában, John McCain arizonai republikánus politikus elnökletével kezdődött meg James Mattis, visszavonult tábornok meghallgatása. A 66 éves Mattis 2013-ban vonult vissza, miután az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának parancsnokaként a közel-keleti erőket felügyelte. A meghallgatáson William Cohen volt szenátor, Bill Clinton egykori védelmi minisztere és Sam Nunn volt szenátor mutatta be Mattist, s mindketten bátor, a Pentagon vezetésére alkalmas és képzett emberként jellemezték a jelöltet. 

Nyilatkozatában James Mattis mindenekelőtt közölte: tisztában van azzal, hogy civil szerepe a minisztérium élén „alapjaiban és lényegileg” más lesz, mint a katonai egyenruhában évtizedek alatt betöltött szerep. Hangsúlyozta, hogy az amerikai katonai hagyományok egyik alappillére a civil kontroll elfogadása. Hitet tett az Egyesült Államok hagyományos szövetségeseinek támogatása mellett. „Az erős szövetségesekkel rendelkező nemzetek gyarapodnak, azok, amelyeknek nincsenek erős szövetségeseik, elsorvadnak” – fogalmazott. 

A tábornok Oroszországot az Egyesült Államokat érő „nagy fenyegetések” egyikének minősítette, s amikor a szenátorok arról kérdezték őt, hogy vajon az amerikai hadsereg eléggé erős és felkészült-e ahhoz, hogy szembeszálljon ezekkel, habozás nélkül nemmel válaszolt. 

McCain szenátor kérdésére válaszolva kitért a Baltikumot és Kelet-Ukrajnát érő orosz agresszióra is. Véleménye szerint az Egyesült Államok korábban megpróbált pozitívan viszonyulni Oroszországhoz, de nem tud sok sikert felmutatni. Álláspontja szerint Putyin megpróbálja aláásni a NATO-t, és erre Washingtonnak szövetségeseivel összefogva diplomáciai és katonai választ kell adnia, „hogy megvédjük magunkat”. Mattis az elrettentés politikájának híve.      

A miniszterjelölt – szintén kérdésre válaszolva – az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harc stratégiájának újragondolását szorgalmazta, s szerinte a szíriai Rakka városának visszafoglalását az eredeti tervekhez képest fel kellene gyorsítani. Arra a kérdésre azonban elhárította a konkrét választ, amely azt firtatta: mit szól ahhoz, hogy az Obama-kormányzat képviselője tartózkodott az ENSZ Biztonsági Tanácsában a megszállt Ciszjordániában lévő zsidó telepekről szóló határozat megszavazásakor. Mattis azt ígérte: átnézi a történteket, s kijelentette: az Egyesül Államoknak elő kell mozdítania a megbékélést a palesztinok és az izraeliek között, s az eddigieknél jobb viszonyt kell kialakítania Izraellel és az arab világgal. (MTI)