Balti példa mutatja, hogy válik egy „ideiglenes” sarcból tartós megszorítás – ezért veszélyes a Tisza-féle „energiafüggetlenségi adó”
Az észt „biztonsági adót” is ideiglenesnek hazudták, de a mai napig nyögi a lakosság és a gazdaság.

A magyar emberek nem akarnak morális és ideológiai okokra hivatkozó politikusok miatt drágább rezsit fizetni.

Súlyos politikai következményei lehetnek annak a kiszivárgott energiapolitikai tervnek, amely a Tisza Párthoz köthető. A dokumentum szerint a Magyar Péter vezette ellenzék megszüntetné a rezsicsökkentést, eltörölné a védett üzemanyagárat, valamint új, akár több százezer forintos többletterhet jelentő, ideiglenesnek beállított energiafüggetlenségi adót vezetne be.
Ezt is ajánljuk a témában
Az észt „biztonsági adót” is ideiglenesnek hazudták, de a mai napig nyögi a lakosság és a gazdaság.

A következmények drámaiak lennének: egy átlagos magyar család számára

akár évi másfél millió forintos többletköltséget is jelenthetne a csomag.
Nem véletlen, hogy a kérdés központi témává vált a kampány hajrájában, erről pedig szó esett a Mandiner Mesterterv című műsorában is.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója szerint az energiapolitika döntő jelentőségű a kampány és az áprilisi választás szempontjából:
A négymillió háztartás szinte mindegyikének fontos rezsicsökkentés meghatározhatja a választói döntést.”
Szerinte az az egyik fő kérdés, hogy a potenciális Tisza-szavazók elhiszik-e, hogy őket is fenyegeti az, ami a kiszivárgott dokumentumban szerepel. Rámutatott, hogy az ellenzéki polgárok ugyanúgy élvezik a könnyítéseket, mint a kormánypártiak:
A szavazótáboruk nagy része a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ezt is ajánljuk a témában
A statisztikák is bizonyítják, hogy tönkre tenné a magyarokat a Tisza Párt energia terve.

Hozzátette:
aki azt akarja elérni, hogy „uniós tagállam soha többet ne férhessen hozzá orosz energiahordozóhoz, az energiadrágításban gondolkodik”.
A Tisza Párt terve mögött az elemzők szerint világos logika rajzolódik ki: az olcsó orosz energia helyett drágább forrásokra való átállás, amelynek költségeit végső soron a lakosság fizetné meg. Márpedig – ahogy a szakértők rámutatnak – ez az összes választó alapvető érdekeivel szembemegy.
G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója ezt így fogalmazta meg:
A tiszás szavazóknak is a zsebünkre megy a játék”.
Szerinte az egész Magyar Péter-féle konstrukció lényege, hogy
te meg én fizessünk azért, hogy ők eldöntik, hogy honnét nem vásárolhatunk”.
Mráz Ágoston Sámuel frappánsan foglalta össze a logikus végkövetkeztetést:
„Épeszű ember nem akarhatja ezt!”
Szerinte, aki ismeri a nemzetgazdasági feltételeket, az árazási és a költségkülönbségeket, és azt látja, hogy ezek ellenére valaki mégis le akarja vezényelni a Tisza által hirdetett átállást, akkor annak azt is tudnia kell, hogy ennek a költségeit valakinek viselnie kell, és ez a valaki a választópolgár lesz.
A vita tehát nem elméleti. A kérdés egyszerű: hajlandóak-e a magyarok többet fizetni rezsire, üzemanyagra és adókra pusztán morális és ideológiai okokból? A jelenlegi politikai helyzetben erre a válasz egyre inkább egyértelműnek tűnik.
Az elemzők szerint, ha a kiszivárgott dokumentumok hitelesek, akkor a Tisza Párt olyan gazdaságpolitikai pályára állítaná az országot, amely a mostani energiaköltséges sokszorosával terhelné meg a családokat, cserébe viszont semmiféle pozitívumot nem hozna.
Ezt is ajánljuk a témában
Négyszeres gázárra, négyszeres villanyárra, ezer forintos üzemanyagra kell számítani, ha a Tisza Párt hatalomra kerül.

A Mesterterv legutóbbi adását a cikkünk elején található videóra, vagy ide kattintva tudja megnézni.
***
Fotó: X
