Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Egy sokáig ünnepelt nemzeti hős ügye állítja próba elé Ausztrália igazságszolgáltatását. Az egyik legismertebb ausztrál katona ellen több rendbeli háborús bűncselekmény miatt emeltek vádat, ami az ország katonai múltjának megítélésére is hatással lehet.

Egy ausztrál katona, Ben Roberts-Smith esete az elmúlt évek egyik legjelentősebb jogi és társadalmi ügye lett. A BBC beszámolója szerint a legmagasabban kitüntetett élő ausztrál katona ellen öt rendbeli gyilkosság miatt emeltek vádat, amelyek az afganisztáni szolgálata idején történhettek.
A korábbi különleges műveleti katona 2013-ban hagyta el a hadsereget, addigra azonban már nemzeti hősként tekintettek rá. A Viktória-kereszt kitüntetést azért kapta, mert egy támadás során egyedül küzdött meg tálib harcosokkal, megvédve egységét. Hazatérése után közéleti szereplések, díjak és elismerések követték.

A fordulat 2018-ban következett be, amikor sajtóértesülések jelentek meg arról, hogy szolgálata alatt visszaélések történhettek.
A vádak között szerepelt foglyok bántalmazása, jogellenes kivégzések és más visszaélések is. Roberts-Smith minden állítást visszautasított, és rágalmazási pert indított, hogy megvédje hírnevét. A hét éven át tartó jogi eljárás végül súlyos következményekkel zárult számára. Egy szövetségi bíróság 2023-ban kimondta, hogy több gyilkosságra vonatkozó állítás „lényegében igaz”. Bár egyes vádakat – például a családon belüli erőszakra vonatkozókat – elutasították, a legsúlyosabb megállapítások fennmaradtak, és ezt később fellebbezésben is megerősítették.
A mostani büntetőeljárás új szintet jelent az ügyben, hiszen immár nem polgári, hanem büntetőjogi felelősség kérdése kerül napirendre. Szakértők szerint ilyen jellegű ügyre korábban nem volt példa sem Ausztráliában, sem a hasonló kitüntetéssel rendelkező katonák körében.
Donald Rothwell nemzetközi jogász a BBC-nek arról beszélt, hogy az ügy kiemelkedő jelentőségű kulturális és társadalmi szempontból, hiszen Ausztrália történetében mindig nagy tisztelet övezte a fegyveres erők tagjait. Deane-Peter Baker szerint pedig rendkívül szokatlan esetről van szó, mivel korábban nem volt példa arra, hogy egy ilyen rangú és elismert katona ellen hasonló vádakat emeljenek. A vádemelés egy több évig tartó nyomozás eredménye. Az eljárást egy speciális hatóság folytatta le, amelyet egy 2020-as jelentés nyomán hoztak létre.
A jelentés hiteles bizonyítékokat talált arra, hogy ausztrál katonák összesen 39 embert ölhettek meg jogellenesen Afganisztánban.
A nyomozás azonban rendkívül bonyolult volt. A hatóságoknak egy több ezer kilométerre fekvő háborús övezet eseményeit kellett rekonstruálniuk, miközben nem álltak rendelkezésre klasszikus bizonyítékok. Nem volt hozzáférés a helyszínekhez, hiányoztak a fizikai nyomok, és a halottak vizsgálata sem volt lehetséges.
Kiemelt szerepet kaptak a tanúvallomások, amelyek azonban különösen érzékenyek egy olyan közegben, ahol erős a bajtársi lojalitás.
Ennek ellenére több katona is úgy döntött, hogy vallomást tesz, mivel – ahogy Peter Stanley történész fogalmazott – elsődleges kötelességük az igazsághoz kötődik.
Az eljárás nemcsak jogi, hanem társadalmi szempontból is komoly következményekkel jár. Ausztráliában hosszú ideje erős a hadsereg iránti tisztelet, amelynek gyökerei az első világháborúig, az úgynevezett ANZAC-napig nyúlnak vissza. Ez az identitás most kihívás elé kerül.
Kutatások szerint az ügy már most hatással van a közvéleményre és a hadsereg megítélésére. Többen úgy érzik, hogy a vizsgálatok aláássák a katonákba vetett bizalmat, míg mások szerint éppen ez bizonyítja az ország elkötelezettségét a jogállamiság mellett.
A politikai és társadalmi reakciók is megosztottak. Egyes közéleti szereplők úgy vélik, hogy a katonákat igazságtalanul veszik célba, míg mások hangsúlyozzák, hogy a törvény mindenkire egyformán vonatkozik. Andrew Hastie volt katona és politikus úgy fogalmazott, hogy bár mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, senki sem áll a törvények felett.
A jogi eljárás ugyanakkor várhatóan hosszú ideig elhúzódik.
A bizonyítékok mennyisége, a tanúk helyzete és az ügy összetettsége miatt a tárgyalás akár évekig is tarthat. Szakértők szerint már önmagában az is kihívást jelenthet, hogy olyan esküdtszéket találjanak, amely nem ismeri az ügy részleteit. Roberts-Smith, aki jelenleg 47 éves, a legsúlyosabb büntetéssel nézhet szembe, ha bűnösnek találják: életfogytiglani börtönnel.
Nyitókép: Anthony Devlin / POOL / AFP