Donald Trump üzent: „Magyarok! Szavazzatok Orbán Viktorra!”
Az amerikai elnök szerint Orbán Viktor soha nem fogja hagyni, hogy „Magyarország nagyszerű népe” bajba kerüljön. „Végig mellette állok!” – írta Donald Trump.
A New York Times megszakértette: Trump bajba sodorta Orbánt
2026. április 09. 19:10
Az amerikai baloldali sajtó ismét megfejtette Magyarországot. A The New York Times szerint ugyanis Donald Trump egyenesen bajba sodorta Orbán Viktort. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb, még ha ez nem is illeszkedik a jól ismert narratívába.
2026. április 09. 19:10
A The New York Times véleménycikke egy határozott állítással indít: Donald Trump támogatása nemhogy segítené, hanem kifejezetten veszélyeztetheti Orbán Viktor politikai helyzetét. A lap szerint az amerikai elnök nyílt kiállása akár „halálos csók” is lehet a magyar miniszterelnök számára.
A kiindulópont Trump látványos politikai gesztusa, amikor közösségi oldalán Orbánt „egy igazán erős és hatalmas vezetőnek” nevezte, majd nyomatékosította támogatását:
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Vereség után: megszólal a Fidesz kampányfőnöke | REAKCIÓ Orbán Balázzsal (VIDEÓ)
Tovább a cikkhez
Teljes mértékben mellette állok!
A cikk ezt nem egyszerű diplomáciai udvariasságként, hanem egyfajta politikai tehertételként értelmezi.
Ezt is ajánljuk a témában
Trump támogatása mint állítólagos teher
A New York Times érvelése szerint a probléma nem pusztán a személyes szimpátia, hanem Trump politikájának gazdasági következményeiben keresendő. Az „America first” megközelítés, a vámok és a kereskedelmi feszültségek a lap szerint kifejezetten kedvezőtlenek Európa számára, így közvetve Magyarországra is hatással vannak.
A cikk külön kiemeli az energiapolitikát is: Washington arra ösztönzi Európát, hogy amerikai cseppfolyósított földgázt vásároljon, ami a szerző szerint drágább megoldást jelenthet, különösen egy olyan ország számára, mint Magyarország. Emellett a közel-keleti konfliktusok – például az iráni helyzet – inflációs nyomást okozhatnak, ami szintén gazdasági nehézségeket idézhet elő. Ebből a gondolatmenetből jut el a lap oda, hogy ha Orbán politikai támogatottsága csökken, annak egyik oka éppen Trump politikája lehet.
A cikk ugyanakkor maga is elismeri, hogy a magyar kormány hosszú ideig stabil társadalmi támogatottságot élvezett. A 2010-es években nőtt a foglalkoztatottság, csökkent a szegénység, és jelentős gazdasági növekedés valósult meg. Ez a stabilitás nem ideológiai, hanem nagyon is kézzelfogható gazdasági eredményekhez kötődött.
A New York Times azonban ezt a képet háttérbe szorítja, és a jelenlegi helyzetet elsősorban külső tényezőkkel magyarázza. Bár megemlíti a világjárvány és az orosz–ukrán háború hatásait, a hangsúlyt mégis Trump politikájára helyezi, mintha az lenne a meghatározó tényező.
Ez a megközelítés több szempontból is sántít. Egyrészt figyelmen kívül hagyja, hogy a gazdasági nehézségek egész Európát érintik, nem kizárólag Magyarországot. Másrészt azt a benyomást kelti, mintha a magyar választók döntéseit elsősorban külföldi politikai folyamatok határoznák meg.
Egy előre gyártott narratíva
A lap azt is sugallja, hogy több európai jobboldali politikus már felismerte a Trumphoz való túl közeli viszony kockázatait, és igyekszik távolságot tartani. Ezzel szemben Orbán továbbra is nyíltan vállalja amerikai kapcsolatait.
Ez azonban inkább egy előre gyártott narratívának tűnik, mintsem a valóság pontos leírásának. A cikk ugyanis végig abból az előfeltevésből indul ki, hogy Trump politikai jelenléte szükségszerűen negatív hatással van szövetségeseire.
Ezzel szemben maga az írás is utal arra, hogy az amerikai elnöknek továbbra is van támogatottsága Magyarországon, különösen a kormánypárti szavazók körében. Vagyis a kapcsolat nem egyoldalúan káros, hanem politikailag értelmezhető és adott esetben mobilizáló tényező is lehet. A New York Times végkövetkeztetése szerint a magyar országgyűlési választások tétje egyfajta ideológiai küzdelem:
nemzeti identitás kontra liberalizmus, autoriter rendszer kontra demokrácia. Ebbe a keretbe illeszti bele Trump szerepét is.
Csakhogy maga a cikk is elismeri, hogy a választók döntéseit sokkal inkább hétköznapi szempontok befolyásolják. Az életszínvonal, a munkahelyek és a gazdasági kilátások azok a tényezők, amelyek végső soron meghatározzák a politikai eredményeket. Ebben az összefüggésben különösen leegyszerűsítő az a megközelítés, amely egyetlen külső szereplő – jelen esetben Trump – hatására vezeti vissza egy ország politikai kilátásait.
Nyitókép: SAUL LOEB / AFP
Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában
Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.
Manfred Weber Magyar Péterről és a Tiszáról: „Megszolgálták a beléjük fektetett bizalmat” (VIDEÓ)
Az Európai Néppárt elnöke szerint Orbán vereségével a Patrióták elvesztették a vezetőjüket, ami „nagyszerű hír mindannyiunk számára”.
A Fidesz még mindig nem érti, hogy a választás Orbánról szóló népszavazás volt
Orbánék rövid megingás után megtalálták a biztos utat.
„Globalista NER”, nagyhatalmi játszma? – Kiszelly Zoltán és Robert C. Castel a Stratégában
A Trump elleni merényletkísérlet amatőr biztonsági hibáitól és az iráni olajháborútól kezdve, a Fidesz megújulásán át egészen a Trumpot másoló Magyar Péterig.
Ezt nagyon benézték: hiába tűnt el Orbán vétója, Ukrajna továbbra sem léphet be az EU-ba kénye-kedve szerint
Óriási vita alakult ki az EU-csúcson.
Döntött a Fidesz Orbán Viktor elnöki posztról való lemondásáról
Deutsch Tamás a Telexnek azt nyilatkozta, mindent megbeszéltek a leköszönő miniszterelnökkel.
Ez felér egy beismeréssel: egyre többen követelik Ukrajnában a kamaszok katonai kiképzését
Külföld
Óriási bajban lehet a háborúban álló ország.
Spanyolország beelőzött: hazánk helyett ott terjeszkedhet a kínai autógyár
A beruházás egyik fő célja, hogy a vállalat elkerülje az Európai Unió által a Kínában gyártott elektromos autókra kivetett magas vámokat.
Összesen 8 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
2026. április 10. 05:16 • Szerkesztve
A New York Times szerzője nem ismeri a magyarokat. De jól van ez így. Amíg a libernyókák sötétben tapogatóznak, addig nem lesznek képesek egy épkézláb stratégiát kidolgozni. Ez a mostani vélemény annak a testvére, amikor az amerikai választások előtt latolgatták azt, hogy miért lenne rossz Magyarországnak, ha Trump győzne. Bezzeg ha Kamala győzött volna, az milyen jó lett volna a világnak! Azt is kielemezhetné a New York Times.
Válasz erre
0
0
2026. április 09. 21:10 • Szerkesztve
Téboly ez a közelgő választás. A nézőponttól és a politikai meggyőződéstől függetlenül azt hajtogatják, hogy sok ország be akar avatkozni a magyar választásba. Az Európai Únió, az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna, Kína, Szlovákia, Szerbia, a Türk Tanács, a Moszad, talán még Kambodzsa is. 1956 óta ennyi figyelem még nem összpontosult a mi kis országunkon. Jó érzés abba az illúzióba ringatni magunkat, hogy az egész világ izgatottan lesi a magyar választás eredményét. Tudjuk és szomorú, hogy a végén mindig csak magunkra számíthatunk.
Válasz erre
1
0
akitiosz
2026. április 09. 19:49
Kizárt, hogy Trump Irán elleni agressziója segítené Magyarországot vagy akárcsak Orbánt.
Orbán Trumpot békepártinak akarta bemutatni a magyaroknak, miközben nyilvánvalóan nem az. A fő veszély a világbékére. Már meghirdette a következő háborúját is Kuba ellen. :-(
Válasz erre
3
3
2026. április 09. 19:35 • Szerkesztve
-inkább , mint a kanalas Maris ( kamala Harris).
Válasz erre
4
0