A politikus nézetei számos alkalommal eltértek pártjáétól, azok többnyire balosabbak vagy radikálisabbak voltak a zöld fősodornál. Ströbele 2002-ben például hangosan bírálta, hogy Németország az akkori szocdem-zöld kormány vezetésével részt vett a koszovói háborúban, ami Gerhard Schröder külügyminiszterének, a Zöldek akkori elnökének, Joschka Fischernek olyannyira nem tetszett, hogy a képviselőként 1998 óta dolgozó politikus rá se került a pártlistára. Ströbele ezért egyéniben indult, és plakátjaira a „Ha Ströbelére szavazol, megszívatod Fischert!” szlogent tette.
Hatalmas meglepetésre nyerni tudott. Berlin Kreuzberg és Friedrichshain városrészeinek képviselője azóta négyszer újrázott. A mai napig nincs rajta kívül olyan zöld politikus, aki nyerni tudott volna egyéniben – személyében a párt egyik utolsó 68-as hippije vonul vissza a politikától. Ströbele egyik utolsó, nagy visszhangot kiváltó követelése az volt, hogy Németország, ne pedig Oroszország adjon politikai menedékjogot Edward Snowdennek, akit a zöld politikus a német tanúvédelmi programba is bevont volna.
Nem bírja már
Ströbele stílszerűen a Die Tageszeitungnak adott interjúban mondta el, miért nem indul újra: mert már nem igazán bírja. „Legnagyobb célomat, a németországi politikai forradalmat, amiért a hatvanas-hetvenes években harcoltam, nem sikerült elérnem” – fogalmaz az interjúban. Szokása szerint a párttársainak is odaszúr egyet: „Remélem, lesznek majd olyan zöld fiatalok, akik újra és újra figyelmeztetnek arra, miért is alakult meg ez a párt. (...) Senkinek nem rovom fel, ha öltönyt hord. Én nem hordok. De nem szabad magunkévá tenni a pozíciók és mandátumok adta összes kényelmet.”
*