Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Saját frakciót akar alakítani a bukaresti képviselőházban az őszi ülésszaktól kezdődően az Egyesült Románia Párt. Az Adevarul szerint olyan bűnvádi eljárás alatt álló politikusok próbálnak így újabb mandátumhoz jutni, akiknek korábbi pártjuk nem biztosított befutó helyet jelöltlistáin.
A magyarellenességéről elhíresült politikus 2012-ben a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjeként jutott mandátumhoz, majd 2014-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) akkori kormányzati részvétele elleni tiltakozásként kilépett a PSD-ből, és saját politikai alakulatot szervezett. Diaconu frakcióalapítási ambícióit arra alapozza, hogy az utóbbi héten tucatnyi parlamenti képviselő igazolt át a PRU-ba.
Az Adevarul liberális hírportál szerint olyan, bűnvádi eljárás alatt álló politikusok próbálnak így újabb mandátumhoz jutni (az év végén tartandó parlamenti választásokon), akiknek korábbi pártjuk nem biztosított befutó helyet jelöltlistáin.
Az átiratkozottak között a legismertebb név Sebastian Ghita, volt szociáldemokrata képviselő, Victor Ponta volt kormányfő közeli barátja, de nemrég Mirel Palada, a Ponta-kormány volt szóvivője is beiratkozott a PRU-ba. További honatyák a Traian Basescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártja (PMP) által bekebelezett Románia Haladásáért Országos Szövetségből (PUNR) érkeztek, mondván, hogy miután a PSD-vel közös listán kerültek a parlamentbe, nem ülhetnek át Basescuhoz.
Diaconu - a PSD jelenlegi vezetősével hűvös viszonyban lévő - Victor Pontát is pártjába hívta, felajánlva neki a PRU elnöki tisztségét is, de a volt miniszterelnöknek nincs amiért kockáztatnia, hogy ne kerüljön be a parlamentbe, amikor a PSD jelöltjeként biztos helye van a törvényhozásban. Egyes elemzők nem tartják kizártnak, hogy a PSD vállalhatatlan politikusait befogadó PRU-nak a kommunizmus iránt nosztalgiát tápláló, nacionalista választók szavazataival sikerült átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A PRU-nak azonban nincsenek erős helyi szervezetei és a júniusi önkormányzati választásokon a voksok egy százalékát sem érte el.
A házbizottsághoz benyújtott frakció-bejegyzési kérvényében Diaconu azzal érvel, hogy a PRU-nak 12 képviselője van. A házszabály szerint legkevesebb tíz - egyazon párt vagy választási szövetség jelöltjeként megválasztott - honatya külön frakciót alakíthat. A szenátusban a PRU-nak három törvényhozója van. Diaconu azt reméli, hogy még a napokban elérik a szenátusban is a saját frakció alakításához szükséges hetes létszámot.